“Az Ergonómia és Emberi Tényezők Regionális Oktatási CEEPUS Hálózatot a Duna régiójában működő tekintélyes egyetemek együttműködése révén hozták létre, azzal a céllal, hogy elősegítsék az ergonómia és az emberi faktorok területén zajló kutatást és oktatást.”
“Az Ergonómia és Emberi Tényezők Regionális Oktatási CEEPUS Hálózat az oktatást, kutatást és az ergonómia és emberi faktorok területén végzett szakmák fejlesztését kívánja elősegíteni, a mobilitás, a doktori programok közös támogatása és a közös képzés kifejlesztése által.”
“Az Ergonómia és Emberi Tényezők Regionális Oktatási CEEPUS Hálózatban résztvevő egyetemek célja az ergonómia oktatásának, kutatásának és a szakmai tevékenységek támogatása a mobilitás, az irányítás és a doktori programok közös támogatása révén, kiemelten figyelve az európai követelmények és szabványok betartására.”
SZABÓ, Gyula et al. INTRODUCING THE ERGONOMICS AND HUMAN FACTORS REGIONAL EDUCATIONAL CEEPUS NETWORK. ACTA TECHNICA NAPOCENSIS – Series: APPLIED MATHEMATICS, MECHANICS, and ENGINEERING, [S.l.], v. 64, n. 1-S1, feb. 2021. ISSN 2393–2988. Available at: <https://atna-mam.utcluj.ro/index.php/Acta/article/view/1512>
Az “Összetett Ergonómiai Kockázatértékelés” kifejlesztése irodai ergonómiai kockázatértékeléshez (CERA Office)” című cikkben Szabó és Németh bemutatják a CERA Office nevű eszközt, amelyet az irodai munkahelyek ergonómiai kockázatának értékelésére fejlesztettek ki. Az eszköz célja az ergonómiai kockázatok felmérése és az intervenciós pontok meghatározása az EN 1005 gépbiztonsági szabvány alapján. Az eszköz előnye az irodai környezetben az, hogy magában foglalja az összes jellemző irodai munkahelyhez kapcsolódó kockázati tényezőt, és lényegesen rövidebb, mint a teljes CERA értékelés.
Szabó, Gyula ; Németh, Edit: Development an Office Ergonomic Risk Checklist: Composite Office Ergonomic Risk Assessment (CERA Office) In: Bagnara, S; Tartaglia, R; Albolino, S; Alexander, Th; Fujita, Y (szerk.) Proceedings of the 20th Congress of the International Ergonomics Association (IEA 2018), Springer-Verlag (2019) pp. 590-597. Paper: Chapter 64 , 8 p.
“Szabó Gyula, A fizikai munkavégzés ergonómiája című könyvében részletesen bemutatja a különböző ergonomikus áttekintő módszereket, amelyeket az irodai munkakörnyezet kialakításának szempontjaihoz használhatunk.”
“A könyv kiemeli a gép biztonságának kulcsfontosságú szerepét, valamint átfogóan tárgyalja a munkahelyi ergonómia összes kockázati tényezőjét.”
“Óbudai Egyetem 2012-ben megjelentetett kiadványában Szabó Gyula részletesen elemzi a fizikai munkavégzés ergonómiáját, és bemutatja a munkakörnyezet kialakításában alkalmazható különböző ergonomikus áttekintő módszereket, valamint hangsúlyozza a gép biztonságának jelentőségét.”
Szabó Gyula: A fizikai munkavégzés ergonómiája, Budapest, Magyarország : Óbudai Egyetem (2012) , 115 p.
“Az Összetett Ergonómiai Kockázatértékelés (CERA) eszköz magyar nyelven is elérhető. A CERA növeli a szakemberek kompetenciáját az ergonómiai kockázatok értékelésében a munkahelyeken. A CERA eszköz tartalmazza a testtartás, a kézi anyagmozgatás, az ismétlődő mozgások és az erőkifejtés értékelését az egységesített európai szabványsorozat, az ‘MSZ EN 1005 Gépek biztonsága. Az emberi fizikai teljesítőképesség’ alapján.”
” Összetett Ergonómiai Kockázatértékelés (CERA) eszköz megkönnyíti a magyar MVB szakemberek számára az ergonómiai kockázatok értékelését a munkahelyeken, és használata segíti a megfelelő szakmai kompetencia kialakítását.”
“A CERA lehetővé teszi a testtartás, a kézi anyagmozgatás, az ismétlődő mozgások és az erőkifejtés értékelését a harmonizált európai szabványsorozat, a ‘MSZ EN 1005 Gépek biztonsága. Az emberi fizikai teljesítőképesség’ alapján, így hozzájárul a munkahelyi ergonómiai kockázatok hatékony kezeléséhez.”
Szabó Gyula: Evaluation and prevention of work-related musculoskeletal disorders in Hungary, In: Ahran, T Z; K, Waldemar (szerk.) Advances in Physical Ergonomics and Safety, Orlando (FL), Amerikai Egyesült Államok : CRC Press – Taylor and Francis Group (2012) pp. 195-202. , 8 p.
“A tervezett biztonság növelése a kockázati kép alapján az elfogadható kockázati kritérium szint csökkentésével, és az elérését lehetővé tévő intézkedések megvalósításával történhet, ideértve a szükséges eszközrendszer kialakítását.”
“A kockázatmenedzsmentben az alkalmazott kockázatértékelési folyamatra is használható a Plan – Do – Check – Act (tervezd meg – alakítsd ki – ellenőrizd le – javítsd ki) eljárás ismételgetése.”
“A kockázatértékelési dokumentáció teszi lehetővé, hogy a kockázatértékelés utólag is megismerhető legyen az érintettek számára, és megállapítható legyen belőle a biztonsággal kapcsolatos helyzetkép és a kockázatértékelés készítésének körülményei, így annak megbízhatósága is.”
“A kockázatok ismerete mind a munkáltatók, mind a munkavállalók számára lehetővé teszi, hogy közösen megvalósítsanak célszerű intézkedéseket a balesetek megelőzése és a foglalkozási megbetegedések megelőzése, illetve a fokozott expozíció csökkentésére.”
“A munkavédelemben a védendő érték a dolgozók és a munkahelyen megjelenők testi épsége-egészsége, míg a veszélyek közül azokkal foglalkoznak, amelyek a munkahelyből, a munkavégzésből, a munkahelyzetből adódnak.”
“A kockázatértékelés mélységének meghatározása a munkavédelmi gyakorlatban is megjelenik, hiszen az tűnhet egy teljes körű, mindent kikutató vizsgálatnak vagy a MEBIR tanúsítvány felmutatásának.””A kockázatok ismerete mind a munkáltatók, mind a munkavállalók számára lehetővé teszi, hogy közösen megvalósítsanak célszerű intézkedéseket a balesetek megelőzése és a foglalkozási megbetegedések megelőzése, illetve a fokozott expozíció csökkentésére.”
“A kockázatértékelés egy magasabb szintre léphet az adott területen, és már a felügyeleti folyamatok veszélyeivel kell foglalkozni, tehát azzal, hogy tényleg azonosítják-e a részleg működési hibáit, és ezek megszüntetéséért tesznek.”
“A munkavédelmi kockázatértékelés célja, hogy a munkáltató ténylegesen rendelkezzen a működéséből adódóan személyek egészségét és biztonságát érintő kockázatokkal, és ezekre vonatkozóan szakszerű intézkedéseket hozzon.”
Szabó Gyula: A munkavédelemi kockázatkezelés sajátossága, BÁNKI KÖZLEMÉNYEK 3:1 pp. 5-12. , 7 p. (2020)
“Az Összetett Ergonómiai Kockázatbecslés, a CERA (Composit Ergonomic Risk Assessment) napjainkban egy ismert és népszerű eszköz a munkával összefüggő váz-izomrendszeri kockázatok becslésére.”
“Az alapváltozat mellett rövidített változatok készültek különböző munkakörökre, pl. irodára, hulladékválogatásra.”
“A CERA fejlesztése során megfogalmaztuk a váz-izomrendszeri kockázatértékelés határait, és részt veszünk ezek kiterjesztésében a korszerű megelőzés eszközeinek megteremtésében.”
“Az EN 1005 szabványsorozat követelményeit érvényesítő és praktikus megoldásokat ötvöző módszer jelenleg magyar, angol és orosz nyelven érhető el.”
“Az ErgoCapture rendszerrel tudományos célunk a testhelyzet értékelését fejleszteni azzal, hogy az egyes ízületi szögek független értékelése helyett a valóban előforduló testhelyzetek azonosítását és értékelését végeztük.”
Szabó Gyula: Az Összetett Ergonómiai Kockázatbecslés, In: Kollár, Csaba (szerk.) Berek Hetven : Egy élet a hadtudomány és a művészet szolgálatában, a hetvenéves Berek Lajos professzor és szobrászművész köszöntése, Budapest, Magyarország : Óbudai Egyetem, Biztonságtudományi Doktori iskola, Óbudai Egyetem, Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar (2019) pp. 143-157. , 15 p.
“Amikor a gépeket munkavégzésre használják, akkor munkaeszközzé is minősülnek, azaz elvárás lesz a vonatkozó munkavédelmi keretszabályozás – a 89/391/EGK irányelv illetve a Munkavédelmi törvény – és a specifikus szabályozások alkalmazása is.”
“A munkaeszközök használata során előforduló balesetek jelentős része vezethető vissza a gép tervezési hibáira.”
“A munkagépek biztonságos használatához a baleset-megelőzési elvek a kollektív védelmet, a beépített biztonságot követelik meg.”
“A magyar jogrendbe a 16/2008. (VIII. 30.) NFGM a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló rendeletként bevezetett Gépekről szóló irányelv határozza meg az európai egységes piacon a gépek forgalomba hozatalának folyamatait és követelményeit.”
“Az ergonómiai szabványok közül 48 csak angolul elérhető, ezek mind MSZ EN vagy MSZ EN ISO jelzettel szerepelnek. Magyarul a kilencvenes évek előttről származó, csak MSZ jelzettel 115, míg újabb keletű nemzetközi szabványfordítás 25 darab található.”
“Az egyetlen A típusú harmonizált szabvány a MSZ EN ISO 12100:2011 Gépek biztonsága. A kialakítás általános elvei. Kockázatértékelés és kockázatcsökkentés (ISO 12100:2010) az összes gépkategóriára fogalmaz meg előírásokat.”
“Az ISO/TC 159 felépítésének megfelelően a fontosabb további hazai ergonómiai szabványok célterületei: mentális munkaterhelés, irányító központok tervezése, képernyős terminállal végzett irodai munka, hőmérsékleti környezetek ergonómiája, közúti járművek ergonómiája, antropometriai és bio-mechanika, hozzáférhető kialakítás.”
Szabó Gyula: ERGONÓMIA A GÉPEK BIZTONSÁGA SZABVÁNYOKBAN, GÉP 7-8 pp. 97-102. , 6 p. (2016)
“A nagyterű irodákban való munkavégzés új viselkedési normák elsajátítását igényli, például a magánélet tiszteletben tartását és az alkalmazkodást a csoportnormákhoz.”
“A nagyterű irodákban a felhasználók gyengébb kompetenciákkal rendelkezhetnek technikai és személyes szinten, és az hierarchikus jelzések struktúrája is megváltozik.”
“A nagyterű irodákban az optimalizált figyelem és a megfelelő stimuláció hiánya negatívan befolyásolhatja a munkateljesítményt és a viselkedést. Ezért fontos, hogy az nyílt irodák lehetővé tegyék a megfelelő szeparációt és magánéleti teret.”
Peczöli, I. ; Szabó, G:Flexible office environment, PERIODICA POLYTECHNICA SOCIAL AND MANAGEMENT SCIENCES 7 : 2 pp. 135-150. , 16 p. (1999)
“Az ergonómiai szabványok célja a gépek tervezése során a váz-izomrendszeri kockázatok csökkentése, a musculoskeletalis kockázatok minimalizálása.”
“A gépek tervezésekor alkalmazott ergonómiai szabványok az emberi testméretek, erőkövetelmények, testtartás és mozgások alapján határozzák meg a biztonsági követelményeket.”
“Az ergonómiai szabványoknak való megfelelés biztosítja, hogy a gépek használata során a fizikai terhelés, kényelmetlenség és fáradtság a lehető legkisebb legyen, ezzel csökkentve a váz-izomrendszeri sérülések kockázatát.”
“Az ergonómiai szabványok alkalmazása a gépek tervezésében elengedhetetlen a váz-izomrendszeri sérülések és megbetegedések megelőzésében, hozzájárulva a munkavállalók egészségének és jólétének védelméhez.”
Mocan, Anca ; Gaureanu, Alin ; Szabó, Gyula ; Mrugalska, Beata: Arguments for Emerging Technologies Applications to Improve Manufacturing Warehouse Ergonomics, In: Ivascu, Larisa; Draghici, Anca (szerk.) Sustainability and Innovation in Manufacturing Enterprises, Springer Singapore (2022) pp. 115-164. Paper: Chapter 5 , 50 p.
“A részvételi ergonómia arra törekszik, hogy csökkentse ezt a félreértést. Ez egy ergonómiai ágazat, amely hangsúlyozza a dolgozók önálló lehetőségét az ergonómiai fejlesztések végrehajtására a munkahelyen, és előírja, hogy a végfelhasználók aktívan vegyenek részt az ergonómiai megoldások tervezésében és bevezetésében.”
“Az Ipar 5.0 lehetőséget biztosít az ergonómia szakembereknek a munkaterhelés csökkentésére, mind fizikailag, mind mentálisan, valamint a dolgozók biológiai reakcióinak jobb monitorozására a kijelölt feladatokra.”
Mocan, Anca ; Gaureanu, Alin ; Szabó, Gyula ; Mrugalska, Beata: Arguments for Emerging Technologies Applications to Improve Manufacturing Warehouse Ergonomics, In: Ivascu, Larisa; Draghici, Anca (szerk.) Sustainability and Innovation in Manufacturing Enterprises, Springer Singapore (2022) pp. 115-164. Paper: Chapter 5 , 50 p.
“Az egyik legfontosabb feladatunk az, hogy megteremtsük az egészséges és biztonságos munkahelyeket, ahol a munkavállalók védelmét és jólétét prioritásként kezeljük.”
“Az ergonómiai kockázatok az egyik leggyakoribb veszélyforrás a munkahelyeken, és komoly hatással lehetnek a munkavállalók egészségére és teljesítményére.”
“Az egészséges munkakörnyezet létrehozása nemcsak a törvényi követelmények betartását jelenti, hanem a munkavállalók aktivitásának, kényelmének és jólétének biztosítását is.”
“Mind a fizikai, mind a pszichológiai kockázati tényezők közvetlenül összefüggnek a munkával kapcsolatos betegségek kialakulásával. Ezért az is kérdéses, hogy egy munkahely biztonságos-e vagy sem.”
“Ma a negyedik ipari forradalomhoz kapcsolódó kutatások a kulcsfontosságú területekre összpontosítanak, és olyan tervezési keretrendszereket mutatnak be a kockázatkezelés megvalósításához, amelyek a kockázatok azonosítására és megelőzésére fókuszálnak.”
Erazo-Chamorro, V.C.; Arciniega-Rocha, R.P.; Rudolf, N.; Tibor, B.; Gyula, S. Safety Workplace: The Prevention of Industrial Security Risk Factors. Appl. Sci. 2022, 12, 10726. https://doi.org/10.3390/app122110726
