A munkavégzésből vagy épp a katonai szolgálat végrehajtásából származó fizikai terhelés hatására kialakuló váz- és izomrendszeri megbetegedések jelentőségüknél fogva a nemzetközi szakmai érdeklődés középpontjában állnak. Az Európai Unió, a WHO, az ILO és a hazai munkavédelmi szakmai körökben egyaránt a prioritások közt szerepel az ergonómiai kockázatok csökkentése.
Az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Ergonómiai laboratóriumában a testtartásból, az erőkifejtésből, a kézi anyagmozgatásból, illetve az ismétlődő mozdulatokból eredő fizikai terhelés kockázatainak minőségi és mennyiségi megítélésére használható eszközök és módszerek felkutatására, és adaptálására kerül sor.
A munkavédelem, az ergonómia olyan szakterület, melyben az elmélet és a szakmai tapasztalat együttesen vezethet eredményre, ezért a kutatásban az ország különböző intézményeiben dolgozó kutatók mellett a munkavédelmet értéknek tartó és magas szinten művelő vállalkozások gyakorló szakemberei is részt vesznek.
Az a célunk, hogy az ergonómiában kevéssé járatos munkabiztonsági szakemberek is könnyen és hatékonyan tudják a különböző jellegű ergonómiai kockázatokat azonosítani. Különböző ergonómiai kockázatbecslő eszközöket dolgozunk ki, a mikrovállalkozások számára is elérhető egyszerű értékelő lapoktól kezdve a modern, 3D képalkotáson alapuló, minősített ergonómiai szakemberek által használható számítógéppel támogatott módszerekig.
Kérjük, tájékozódjon a munkával kapcsolatos váz- és izomrendszeri megbetegedésekről, ismerje meg kutatási módszerünket, sajátítsa el a kockázatbecsléshez kidolgozott rendszerünket, váljon a módszer fejlesztésében közreműködő közösség részévé, és tegyen ön is a munkával kapcsolatos váz- és izomrendszeri megbetegedések visszaszorításáért saját munkahelyén.
Az összetett ergonómiai kockázatbecslés a fizikai munkavégzés során a testhelyzetből, erőkifejtésből, a kézi anyagmozgatásból, illetve az ismétlődő mozdulatokból eredő fizikai terhelés kockázatainak minőségi és mennyiségi megítélésére használható módszer.
A CERA értékelés módszertani megbízhatóságát az alapul vett szabványi háttér alapozza meg. Az MSZ EN 1005 szabvány megfogalmazza az ember fizikai teljesítményét befolyásoló tényezők figyelembevételének, az ebből adódó kockázatok megítélésének módszereit. Ez a szabvány integrálja a területen felhalmozott, és a szakma által széles körben elismert módszereit.
A szabvány elemei:
- MSZ EN 1005-1:2002 Gépek biztonsága. Az ember fizikai teljesítménye.
1. rész: Fogalommeghatározások
- MSZ EN 1005-2:2003 Gépek biztonsága. Az ember fizikai teljesítőképessége.
2. rész: A gépek és a géprészek kézi kiszolgálása
- MSZ EN 1005-3 Gépek biztonsága. Az ember fizikai teljesítménye.
3. rész: A gépkezeléshez ajánlott erőhatárok
- MSZ EN 1005-4 Gépek biztonsága. Az ember fizikai teljesítőképessége.
4. rész: A géphez viszonyított, munka közbeni testtartások és mozgások értékelése
- MSZ EN 1005-5 Gépek biztonsága. Az ember fizikai teljesítőképessége.
5. rész: A nagy gyakorisággal ismétlődő tevékenységek kockázatfelmérése
Bár az EN 1005 alkalmazása harmonizált szabványként csak a gépek kockázatelemzése során kötelező, hasznos használata már meglévő gépek, tevékenységek esetében is. A valóságban a fenti szabványnak történő megfelelés vizsgálatára nem minden gép esetében kerül sor, különösen a helyben készülő vagy használt gépek üzembeállításakor. A szabványban értékelésre kerülő tényezők elsősorban az emberi teljesítőképességet és mozgásokat fedik le, így az értékelés nem csak gép kiszolgálás, hanem más – pl. összeszerelés, kézi anyagmozgatás – tevékenységekre is elvégezhető.