Tedd könnyebbé a terhet

Legyen könnyebb a teher!

A mozgásszervi betegségek a leggyakoribb, munkával összefüggő egészségi problémát jelentik Európában, a munkaképtelenség, a betegszabadság és a korai nyugdíjba vonulás gyakori okai közé tartoznak.

Az Európai Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA) 2020–2022. évi „Egészséges Munkahelyek-Legyen könnyebb a teher!” című kampánya felhívja a figyelmet a foglalkozással összefüggő mozgásszervi betegségekre és annak fontosságára, hogy a munkáltatók, a vezetők és a munkavállalók együtt munkálkodjanak e betegségek megelőzése és kezelése érdekében. Az EU-OSHA a munkahelyi váz- és izomrendszeri megbetegedések kezelésének eredményes és innovatív módszereit bemutató pályázatokat vár a kampányhoz kapcsolódó Helyes Gyakorlat Díj felhívása keretében.

Az EU-OSHA és a Nemzeti Fókuszpontok szervezésében átadott díjakkal azokat a szervezeteket ismerik el, amelyek kimagasló és újító módon tesznek a munkavédelemért a váz- és izomrendszeri megbetegedések munkahelyi megelőzésével és kezelésével. A díjazott és elismert helyes gyakorlati példákat az EU-OSHA és hálózati partnerei széles körben népszerűsítik.

Ha pályázni szeretne, olvassa el a mellékletben küldött Kiválasztási eljárás című dokumentumot és töltse ki a Jelentkezési lapot, amelyet küldjön be 2021. szeptember 30-ig az EU-OSHA Nemzeti Fókuszpontjának fokuszpont@itm.gov.hu e-mail címére.

Az Óbudai Egyetem munkavédelmi szakmérnök / szakember képzés oktatói és hallgatói is közreműködnek Magyar Ergonómiai Társaság konzultációján a jó munkahelyi gyakorlatokról és a pályázatírási fogásokról.

Időpont: 2021. február 9. 15 óra.

Regisztráció a Magyar Ergonómiai Táraság rendezvényére
Ismétlődő munkaozdulatok

Újdonságok munkavédelmi szakembereknek a munkahelyi vázizom-rendszeri megbetegedések kialakulásáról

Az Óbudai Egyetem a Nemzeti Fókuszpont Hálózat tagjaként vállal szerepet az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi ÜgynökségEgészséges munkahelyek – legyen könnyebb a teher” kampányban. Képzésünkben alap-, mester és másoddiplomás szinten is okkal használjuk fel a kampányhoz készült tanulmányt is, mert gyakorlati segítséget ad a munkahelyi vázizom-rendszeri megbetegedések megelőzésére és kezelésére.

A vázizom rendszeri megbetegedésekre jelentős hatása van magának a munkának, ideértve a rossz testhelyzetet, a sok ismétlődést és a nagy erőkifejtéseket. Mivel az utóbbi időben nem történt ezen a területen lényeges változás úgy tűnik, nem kizárólag munkából származik a nagy kitettség, hanem ebben további tényezők is nagy szerepet játszanak.

Újdonságok

Az elmúlt időszakban jelentős gazdasági eltolódás történt, és a gyártásból a szolgáltatás és az építőiparba vándorolt a munkaerő. Ennek hatására megváltozott a váz-izomrendszeri kockázat jellege. Előretört például

  • az egészségügyi és szociális ellátásban a betegmozgatás és a rossz testhelyzetet,
  • a szolgáltató iparban az ismétlődések magas aránya,
  • az irodai környezetben az ülőmunka,

viszont a további területeken továbbra is jelentős a rossz testhelyzet.

A munkával összefüggő váz-izomrendszeri megbetegedések kialakulására jelentősen hat a digitalizáció, mivel alapjaiban változtatja meg a munka jellegét, és teremt új munkahelyzeteket. Ilyen például a csomagküldő szolgálatoknál a csomagok összeállítása, a távmunka-végzés, a LEAN szervezésű munkavégzés, a robotizáció hatása és az ülő munkavégzés.

Jelentős az egészségtudatos magatartás szerepe is, ideértve az elhízást, a fizikai aktivitást és a dohányzást. A viselkedések alakításával a munkahelyi egészségfejlesztésnek kedvező hatása lehet a megbetegedések megelőzésére.

Személyi különbözőségek

Az idősebb munkavállalóknál magasabb a váz-izomrendszeri megbetegedések aránya, de továbbra sem igazolt, hogy ez az életkorból adódna. Mindenesetre az idősebb munkavállalók megbetegedéseinél a munkába visszatérés hosszabb időt igényel, mint a fiataloknál.
A fiatal munkavállalók is gyakran számolnak be váz-izomrendszeri megbetegedésekről, ami azt igazolja, hogy a teljes munkahelyi életpálya során szükség van megelőző intézkedésekre.
A férfiak több megbetegedést jelentenek, mint a nők, továbbá a férfiak általában a háti megbetegedéseket, míg a nők a nyak, váll kar problémákkal küzdenek.

Pszicho-szociális tényezők

Egyre nagyobb az egyetértés abban, hogy a pszicho-szociális tényezők befolyásolják a váz-izomrendszeri megbetegedések kialakulását. A tanulmány szerint a kiégés megelőzésével a váz-izomrendszeri kellemetlenségek is csökkennek. A fáradtság szintén szerepet játszik, mivel a mozgásszervi betegségekkel küszködők általában kevesebbet is alszanak. Panaszokhoz vezethetnek olyan további pszicho-szociális tényezők, mint a gyenge társas kapcsolatok, alacsony munka feletti ellenőrzés vagy a munka és magánélet konfliktusa.

Gazdasági-társadalmi különbségek hatása nem igazolódott a munkával összefüggő mozgásszervi megbetegedések kialakulására. A tanulmány a területi különbségeket a

  • megbetegedések bejelentési fegyelmére,
  • a munkahely elvesztésétől való félelemre,
  • a társadalmi befogadás szintjére és
  • a támogató mechanizmusokra vezeti vissza.

Mit tegyünk?

A munkahelyi vázizom-rendszeri megbetegedések megelőzése a munkavédelmi szaktevékenység szerves része. A munkavédelmi, foglalkozás egészségügyi és ergonómiai szakemberek közös felelőssége megalapozott intézkedéseket kidolgozni. Ne felejtsük, hogy a megvalósítás már mindannyiuknk közös ügye.

A kockázatértékelésről részletesen olvashat a CERA oldalakon, és ingyenesen használhatja a letölthető CERA értékelő lapokat.

Veszélyes anyagok helyes kezelése

„Egészséges munkahelyek- Kezeljük helyesen a veszélyes anyagokat!”

Az Európai Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA) a  2018-19. évben „Egészséges munkahelyek- Kezeljük helyesen a veszélyes anyagokat!”  címmel folytatott kampányt.

Ismerkedjen meg a kampánnyal az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség honlapján: https://healthy-workplaces.eu/en/previous-campaigns/dangerous-substances-2018-19

Napo megmutatja, mire vigyázzon, ha veszélyes anyagokat kell kezelnie.

Az Óbudai Egyetem továbbképzésén résztvevő hallgatók több fejlesztési programot valósítottak meg a veszélyes anyagok káros hatásának megelőzésére, és ebből sikeresen védték meg szakdolgozatuk.

Idősödő munkavállalók munkában

A gazdaság fenntarthatóságának alapfeltétele az idősödő munkavállalók védelme

2030-ra az európai munkavállalók 30%-át az idősödő – 55-64 éves – munkavállalók teszik majd ki, ezért munkaképességük megőrzése a gazdaság fenntarthatóságának egyik legfontosabb alapfeltételét jelenti. „Egészséges munkahelyet minden életkorban” címmel az Európai Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA) 2016-17-re kétéves kampányt indít, amelyben arra hívja fel a figyelmet, hogy a munkavállalók – köztük is különösen az idősödő munkavállalók – munkában tartása egészségesebb és biztonságosabb munkahelyeket igényel, valamint a kormenedzsment eddigieknél szélesebb körű alkalmazását is szükségessé teszi.

Őszülő Európa – idősödő munkavállalók
A demográfiai változások miatt Európa-szerte cél, hogy javuljon a munkával töltött élet fenntarthatóságával kapcsolatos tudatosság és megértés. A páneurópai közvélemény-kutatások alapján az európai munkavállalóknak mindössze 12%-a ismeri azokat a munkahelyi szabályokat és programokat, amelyek megkönnyítik az idősebb munkavállalók számára, hogy a nyugdíjkorhatár eléréséig vagy azt követően is alkalmazásban, a munka világában maradjanak.

 „Az Európa 2020 stratégia szerint a demográfiai változások olyan jelentős kérdések, amelyekkel Európa napjainkban szembenéz. E helyzet kezelésére mérhető foglalkoztatási célt tűztek ki az Unió tagállamai számára: 2020-ig a 20–64 év közötti népesség 75%-ának munkaviszonnyal kell rendelkeznie. Az „Európai Unió munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos, 2014–2020-as stratégiájának” többek között az a célja, hogy kezelje a munkaerő elöregedését. Ha Európa idősödő munkaerejére keresünk megoldást, akkor a munkát nem problémának, hanem a megoldás részének kell tekintenünk. A stratégia konkrét intézkedésekkel ösztönzi a munkahelyi biztonság és egészségvédelem feltételeinek javítását, a helyes munkahelyi gyakorlatok azonosítását és cseréjét” – mondta el a sajtótájékoztatón Dr. Simon Attila István a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkára.

Az Európát érintő jelenlegi változások számos kihívást jelentenek nemcsak a munkavállalók, a munkáltatók, de a társadalom számára is: a munkával töltött évek meghosszabbítása azzal járhat, hogy a munkavállalók hosszabb ideig vannak/lehetnek kitéve a munkahelyi veszélyekből adódó kockázatoknak. Emellett az idősebb munkavállalók nemcsak nagyobb arányuk miatt igényelnek kiemelt figyelmet, hanem azért is, mivel közülük többen szenvednek krónikus egészségi problémáktól. Az idősödő munkavállalók a sérülékeny munkavállalói populációba tartoznak, ezért munkaképességük megőrzése, rehabilitációjuk és a munkába való visszatérésük segítése kiemelt fontossággal bír, mivel foglalkoztatásuk során a tiltások és korlátozások meghatározása mellett elsődlegesen a munka adaptálása jöhet szóba. A helyes munkahelyi gyakorlat kialakítása mellett a szemléletváltáshoz a társadalom szintjén is szükséges foglalkozni az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés kérdésével.

Válaszok a demográfiai kihívásokra
Annak érdekében, hogy az európai, így a magyar munkahelyek biztonságosabban, egészségesebben és hatékonyabban működjenek, elengedhetetlen a különböző nemzedékek közötti szolidaritás, valamint a munkavállalók és képviselőik, a munkáltatók és a vezetők együttműködése, amelyek nemcsak az idősödő, hanem minden korosztály érdeke.

Az életkorral, főként az időskorral járó diszkrimináció csökkentése és az életkornak megfelelő foglalkoztatási feltételek biztosítása mellett az időskori aktivitást és termelékenységet ösztönző megoldások fejlesztése, az idősödők és az idősek munka világába való visszatérésének segítése, valamint az élethosszig tanulás biztosítása a kormenedzsment eddigieknél szélesebb körű alkalmazását teszi szükségessé. Mindez választ adhat az idősödő munkaerővel kapcsolatos kihívásokra, ösztönzőleg hathat a munkával töltött élet fenntarthatóságára és a munkahelyi munkavédelmi gyakorlat helyes alakítására, a munkavégzés során szükséges együttműködés fontosságára. 

„Egészséges munkahelyet minden életkorban”
Az EU-OSHA kampányának célja, hogy egész Európában elterjessze az idősödő munkavállalókkal kapcsolatos információt és a tagállamokban elérhető példák tanulságait. Az „Egészséges munkahelyek” 2016–2017. évi „Egészséges munkahelyet minden életkorban” kampányának kiemelt célja, hogy ösztönözze a munkával töltött élet fenntarthatóságát és az egészséges idősödést, valamint hangsúlyozza a munkahelyi megelőzés fontosságát. Olyan információt és helyes gyakorlati módszereket biztosít és népszerűsít elsősorban a munkáltatók és munkavállalók körében, amelyekkel megfelelően lehet kezelni az idősödő munkavállalók munkavédelmet érintő kérdéseit. Az információ és a helyes gyakorlatok cseréjét segíti elő a korérzékeny kockázatkezelés, a foglalkozási egészség és a munkahelyi közérzet javítása érdekében.

A kampány hivatalos oldala: https://healthy-workplaces.eu/hu/previous-campaigns/all-ages-2016-17/kampany-osszefoglalasa

Az Óbudai Egyetemen elindítottuk a Foglalkozási rehabilitációs humán és műszaki szaktanácsadó és a Rehabilitációs környezettervező szakmérnök képzéseket, melyekkel ezen a területen szerezhet újabb egyetemi végzettséget. Jelentkezéshez vagy előregisztrációhoz kattintson a lap alján lévő gombokra.