Tedd könnyebbé a terhet

Legyen könnyebb a teher!

A mozgásszervi betegségek a leggyakoribb, munkával összefüggő egészségi problémát jelentik Európában, a munkaképtelenség, a betegszabadság és a korai nyugdíjba vonulás gyakori okai közé tartoznak.

Az Európai Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA) 2020–2022. évi „Egészséges Munkahelyek-Legyen könnyebb a teher!” című kampánya felhívja a figyelmet a foglalkozással összefüggő mozgásszervi betegségekre és annak fontosságára, hogy a munkáltatók, a vezetők és a munkavállalók együtt munkálkodjanak e betegségek megelőzése és kezelése érdekében. Az EU-OSHA a munkahelyi váz- és izomrendszeri megbetegedések kezelésének eredményes és innovatív módszereit bemutató pályázatokat vár a kampányhoz kapcsolódó Helyes Gyakorlat Díj felhívása keretében.

Az EU-OSHA és a Nemzeti Fókuszpontok szervezésében átadott díjakkal azokat a szervezeteket ismerik el, amelyek kimagasló és újító módon tesznek a munkavédelemért a váz- és izomrendszeri megbetegedések munkahelyi megelőzésével és kezelésével. A díjazott és elismert helyes gyakorlati példákat az EU-OSHA és hálózati partnerei széles körben népszerűsítik.

Ha pályázni szeretne, olvassa el a mellékletben küldött Kiválasztási eljárás című dokumentumot és töltse ki a Jelentkezési lapot, amelyet küldjön be 2021. szeptember 30-ig az EU-OSHA Nemzeti Fókuszpontjának fokuszpont@itm.gov.hu e-mail címére.

Az Óbudai Egyetem munkavédelmi szakmérnök / szakember képzés oktatói és hallgatói is közreműködnek Magyar Ergonómiai Társaság konzultációján a jó munkahelyi gyakorlatokról és a pályázatírási fogásokról.

Időpont: 2021. február 9. 15 óra.

Regisztráció a Magyar Ergonómiai Táraság rendezvényére
Ismétlődő munkaozdulatok

Újdonságok munkavédelmi szakembereknek a munkahelyi vázizom-rendszeri megbetegedések kialakulásáról

Az Óbudai Egyetem a Nemzeti Fókuszpont Hálózat tagjaként vállal szerepet az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi ÜgynökségEgészséges munkahelyek – legyen könnyebb a teher” kampányban. Képzésünkben alap-, mester és másoddiplomás szinten is okkal használjuk fel a kampányhoz készült tanulmányt is, mert gyakorlati segítséget ad a munkahelyi vázizom-rendszeri megbetegedések megelőzésére és kezelésére.

A vázizom rendszeri megbetegedésekre jelentős hatása van magának a munkának, ideértve a rossz testhelyzetet, a sok ismétlődést és a nagy erőkifejtéseket. Mivel az utóbbi időben nem történt ezen a területen lényeges változás úgy tűnik, nem kizárólag munkából származik a nagy kitettség, hanem ebben további tényezők is nagy szerepet játszanak.

Újdonságok

Az elmúlt időszakban jelentős gazdasági eltolódás történt, és a gyártásból a szolgáltatás és az építőiparba vándorolt a munkaerő. Ennek hatására megváltozott a váz-izomrendszeri kockázat jellege. Előretört például

  • az egészségügyi és szociális ellátásban a betegmozgatás és a rossz testhelyzetet,
  • a szolgáltató iparban az ismétlődések magas aránya,
  • az irodai környezetben az ülőmunka,

viszont a további területeken továbbra is jelentős a rossz testhelyzet.

A munkával összefüggő váz-izomrendszeri megbetegedések kialakulására jelentősen hat a digitalizáció, mivel alapjaiban változtatja meg a munka jellegét, és teremt új munkahelyzeteket. Ilyen például a csomagküldő szolgálatoknál a csomagok összeállítása, a távmunka-végzés, a LEAN szervezésű munkavégzés, a robotizáció hatása és az ülő munkavégzés.

Jelentős az egészségtudatos magatartás szerepe is, ideértve az elhízást, a fizikai aktivitást és a dohányzást. A viselkedések alakításával a munkahelyi egészségfejlesztésnek kedvező hatása lehet a megbetegedések megelőzésére.

Személyi különbözőségek

Az idősebb munkavállalóknál magasabb a váz-izomrendszeri megbetegedések aránya, de továbbra sem igazolt, hogy ez az életkorból adódna. Mindenesetre az idősebb munkavállalók megbetegedéseinél a munkába visszatérés hosszabb időt igényel, mint a fiataloknál.
A fiatal munkavállalók is gyakran számolnak be váz-izomrendszeri megbetegedésekről, ami azt igazolja, hogy a teljes munkahelyi életpálya során szükség van megelőző intézkedésekre.
A férfiak több megbetegedést jelentenek, mint a nők, továbbá a férfiak általában a háti megbetegedéseket, míg a nők a nyak, váll kar problémákkal küzdenek.

Pszicho-szociális tényezők

Egyre nagyobb az egyetértés abban, hogy a pszicho-szociális tényezők befolyásolják a váz-izomrendszeri megbetegedések kialakulását. A tanulmány szerint a kiégés megelőzésével a váz-izomrendszeri kellemetlenségek is csökkennek. A fáradtság szintén szerepet játszik, mivel a mozgásszervi betegségekkel küszködők általában kevesebbet is alszanak. Panaszokhoz vezethetnek olyan további pszicho-szociális tényezők, mint a gyenge társas kapcsolatok, alacsony munka feletti ellenőrzés vagy a munka és magánélet konfliktusa.

Gazdasági-társadalmi különbségek hatása nem igazolódott a munkával összefüggő mozgásszervi megbetegedések kialakulására. A tanulmány a területi különbségeket a

  • megbetegedések bejelentési fegyelmére,
  • a munkahely elvesztésétől való félelemre,
  • a társadalmi befogadás szintjére és
  • a támogató mechanizmusokra vezeti vissza.

Mit tegyünk?

A munkahelyi vázizom-rendszeri megbetegedések megelőzése a munkavédelmi szaktevékenység szerves része. A munkavédelmi, foglalkozás egészségügyi és ergonómiai szakemberek közös felelőssége megalapozott intézkedéseket kidolgozni. Ne felejtsük, hogy a megvalósítás már mindannyiuknk közös ügye.

A kockázatértékelésről részletesen olvashat a CERA oldalakon, és ingyenesen használhatja a letölthető CERA értékelő lapokat.