pszichoszociális kockázat megelőzése

Miért a munkavédelmisek készítik a pszichoszociális kockázatértékelést?

A biztonságos és egészségre nem ártalmas munkakörnyezet kockázatértékelése kiterjed a pszichoszociális kockázat értékelésére is, így ez is a munkavédelmi feladatokhoz tartozik. Mivel az értékelés gyakran a dolgozók véleményének felmérésen alapul, nehézséget jelenhet őszinte válaszadást elérni, és a munkavégzés pszichés és szociális jellemzőivel kapcsolatos egészségkárosodások hatásáról valós képet kialakítani.

Kétséges a kockázatok kommunikálása is, mert a pszichoszociális kockázatok hátterében jellemzően vezetési és szervezeti problémák állnak, melyeket a vezetőség nehezen fogadhat, és nem várható ezek elismerése a dolgozók felé a kockázatkommunikáció részeként sem.

A pszichoszociális kockázatok megelőzése messze túlmutat a munkavédelmi tevékenységen, ezek vezetői elkötelezettséget sokszor alapvető szervezeti átalakításokat, új szervezeti struktúrák kialakítását, a munkakultúra fejlesztését követelik.

2021. május 27. 16:00.

A Munkavédelmi teázó következő rendezvényén arról beszélgetünk, hogy kik játszhatnak szerepet és milyen megoldások vannak a

pszichoszociális kockázat megelőzésére

a vállalkozásoknál. Választ jeresünk olyan kérdésekre, mint

  • Mitől különleges a pszichoszociális kockázatok kezelése a cégeknél?
  • Mi a munkavállalók, munkáltatók és a munkavédelmi szakemberek szerepe?
  • Milyen külső szakértelem vonható be a megelőzésbe?
  • Mitől sikeresek vagy hatástalanok az intézkedések?

Az idő harmadát a kérdések és tapasztalatok megbeszélésére szánjuk, majd öttől after party. Résztvevők:

Az előadóktól

A pszichoszociális kockázatnak való kitettség jelei egyéni és / vagy csoportszinten

  • az elkötelezettség hiánya,
  • csökkentett energia,
  • megnövekedett távollétek és magas személyzeti fluktuáció,
  • rossz teljesítmény vagy a feladatok / feladatok határidőre történő teljesítésének elmulasztása,
  • csökkent vágy másokkal való együttműködésre,
  • a viselkedés változásai,
  • társadalmi elszigeteltség vagy visszahúzódás, a segítségnyújtás elutasítása vagy a személyes jóléti igények elhanyagolása,
  • az események vagy hibák tendenciái,
  • gyakoribb távolmaradás a munkából vagy munkavégzés betegen is,
  • konfliktusok, az együttműködésre való hajlandóság hiánya, megfélemlítés.

Néhány módszer a pszichoszociális veszélyek azonosítására

  • a releváns dokumentált információk, például az eseményekről szóló jelentések, a veszély- és kockázati értékelések, foglalkozás-egészségügyi statisztikák, a munkavállalók kártérítési igényei, munkavállalói felmérések, a hiányzások és a munkavállalói forgalmi adatok áttekintése,
  • teljesítményértékelések, szabványosított kérdőívek, auditok stb. elemzése,
  • interjúk, csoportos beszélgetések vagy ellenőrzőlisták,
  • megfigyelések a munkavégzés módjának és a munkavállalók kölcsönhatásának megismerésére,
  • a munkaköri leírások áttekintése,
  • a munkafeladatok, ütemtervek elemzése,
  • rendszeres konzultáció a munkavállalókkal, az ügyfelekkel és más érdekelt felekkel.

Néhány pszichoszociális jellegű veszély

Munkaszervezési szempontok

  • munkakör ellenőrzés vagy autonómia, pl. korlátozott lehetőség a döntéshozatalban való részvételre vagy a munkaterhelés feletti ellenőrzés hiánya,
  • állásigényeket pl. a készségek hiányos kihasználása, az ellentmondó elvárások és határidők,
  • távoli és egyedül végzett munka pl. egyedül egy távoli helyen, vagy társaság / emberi interakció nélkül a munkahelyen,
  • munkaterhelés és munkatempó, pl. túl- vagy alulterhelés, vagy folyamatosan be kell tartani a határidőket
  • munkaidő és munkarend, pl. a munka változatosságának hiánya, műszakos munka, rugalmatlan munkarend,
  • munkabiztonság és bizonytalan munka pl. alacsony fizetett és / vagy bizonytalan nem szabványos foglalkoztatás.
  • szervezeti változásmenedzsment, pl. a munkavállalóknak az átmeneti időszakokban nyújtott segítség gyakorlati támogatásának hiánya.

Társas kapcsolatok a munkahelyen

  • vezetés, pl. információk visszatartása vagy rossz döntési gyakorlatkapcsolatok,
  • szabadidőben végzendő munkafeladatok, szerepek,
  • munkahelyi erőszak, pl. fenyegetések, támadás (fizikai vagy verbális), zaklatás,
  • szervezeti / munkacsoport-kultúra, pl. gyenge kommunikáció vagy a szervezeti célok meghatározásának vagy megegyezésének hiánya,
  • elismerés és jutalom, pl. a munkavállalók erőfeszítéseinek méltányos és időben történő megfelelő elismerésének és megbecsülésének hiánya,
  • karrierfejlesztés vagy a karrier stagnálása és bizonytalansága, a képességek fejlesztésének lehetőségének hiánya,
  • támogatás, pl. a vezetők és munkatársak támogatásának hiánya, az információ / képzés hiánya,
  • felügyelet, pl. biztatás / elismerés hiánya, a közös szervezeti elképzelések és egyértelmű célok hiánya vagy a tisztesség hiánya,
  • nem kívánt, sértő, megfélemlítő magatartások, amelyek a megcélzott egyén egy vagy több sajátos jellemzőjéhez kapcsolódnak, pl . nem, vallás, szexuális irányultság, kor,
  • olyan nyílt vagy rejtett viselkedés, mely kockázatot jelenthet a munkahelyi egészségre, biztonságra és jólétre. pl. a viselkedés aláásása vagy rosszindulatú pletykák vagy pletykák.

Munkakörnyezet, felszerelések és veszélyes feladatok

  • a munkaeszközök elvégzéséhez szükséges eszközök, felszerelések vagy egyéb erőforrások hiánya,
  • munka extrém körülmények között vagy olyan helyzetekben, mint például nagyon magas vagy alacsony hőmérséklet, vagy magasban,
  • a felszerelések nem megfelelő rendelkezésre állása, alkalmassága vagy karbantartása,
  • rossz munkahelyi körülmények, például helyhiány, rossz világítás, túlzott zaj.

A pszichoszociális kockázatok kezelésénél alkalmazható beavatkozási szintek

  • elsődleges: szervezeti szintű intézkedések a káros hatások megelőzése vagy csökkentése, valamint a munkahelyi jólét elősegítése érdekében;
  • másodlagos: olyan erőforrások növelése, amelyek segítik a munkavállalókat a pszichoszociális kockázatok kezelésében azáltal, hogy hatékony képzéssel és más megfelelő intézkedésekkel növelik a tudatosságot és megértést;
  • harmadlagos: a pszichoszociális veszélyeknek való kitettség káros hatásainak csökkentése rehabilitációs programok végrehajtásával, valamint egyéb korrekciós és támogató intézkedések megtételével.

Történések

A kilépő kérdőívek tapasztalataiból is sokat lehet meríteni… a távozó dolgozó sokszor őszintébb

Hellerné Tátos Viktória

Folyamatosan kell, kellene a pszichoszociális kockázatértékeléssel foglalkozni! Csak a jogszabály határoz meg 3 évet, az emberi szükség, a szervezeti szükség ennél jóval gyakoribb igényt támaszt.

Kolonics Krisztián

Köszönöm a mai délutánt, jó volt újra titeket látni/hallani! Remélem hamarosan újra találkozunk akár egy személyes szakmai konferencián

Balog Tamás
Dr. Szabó Gyula

Dr. Szabó Gyula

Dr. habil. Szabó Gyula egyetemi docens. Szakfelelős a Munkavédelmi szakember, Munkavédelmi szakmérnök, a Specialista munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések kivizsgálása területén és az Ergonómia és emberi tényezők szakember szakirányú továbbképzési szakokon. Az Ergonómia, az Esettanulmány és a Szakdolgozat tárgyak tárgyfelelőse. Oktat a gépészmérnök, mechatronikai mérnök, környezetmérnök, és biztonságtechnikai mérnök alap- és mesterszakokon. Témameghírdető és oktató a Biztonságtudományi Doktori Iskolában. Aktív több társadalmi szervezetben, konferencia bizottságban.