Munkavédelmi szemle dokumentalasa

Munkahelyi szemle dokumentálása

A munkahelyi szemle dokumentálása, végrehajtása felkészültséget, előkészítést, számos szereplő össszehangolt részvételét és jelentős utómunkát követel. A szemle céljáról, folyamatáról, eredményéről, hatásáról beszélgetünk a következő Munkavédelmi Teázóban.

Előfordulhat, hogy csak papíron történik meg a bejárás, és bár a szemle jegyzőkönyvek megvannak, talán a munkavédelmi szolgáltatói a környéken sem járt. Ellenben, ha a vezetés elkötelezett, tehát amikor az elsőszámú vezető tartja a szemlét, akkor az egész irányítási lánc kötelességének érzi a részvételt. Ha tényleg van szemle, vajon mi a jobb, ha gyakran és kiszámítható módon tartanak bejárást, vagy ha ritkábban és előre bejelentve, esetleg rajtaütés szerűen?

2021. Július 22. 16:00

Ezúttal jeges tea mellett a résztvevőkkel együtt olyan kérdésekre keressük a választ, mint

  • Kinek kell részt vennie és mik a szerepek a munkavédelmi szemlén?
  • A munkavédelmi bejárásokat önállóan vagy más funkciókkal együtt érdemes lebonyolítani?
  • Miért maradnak rejtve az egészséget és biztonságot hiányosságot veszélyeztető tényezők?
  • Milyen eszközöket használnak a szemlék szervezésére, végrehajtására és után követésére?

Egyáltalán, miért is kell a munkahelyi szemle dokumentálása?

Az idő harmadát a kérdések és tapasztalatok megbeszélésére szánjuk, majd öttől after party. Résztvevők:

  • Bevezető: dr. Szabó Gyula,
  • Moderátor: Leisztner Péter
  • Komlódi Imre
  • Kovács András
  • és természetesen Ön és a törzstagok.
helyes ülés

Minden rendben az irodában?

Nem lenne ideje egy kis mozgásnak, szünetnek? Abbahagyhatná a szobatárs a folyamatos telefonálást, és a gyerek is átmehetne a nagyszülőkhöz az on-line órájára? Biztosan tudja, milyen a helyes ülés?

Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség Tedd könnyebbé a terhet kampány jelenleg az ülésre, vagyis a munkavégzés helyes testhelyzeteinek megválasztására irányítja a figyelmet. Az ülő testtartásból adódó megbetegedések érdekében szükséges megelőző intézkedések:

  • az ergonómiai szempontból megfelelő munkaállomást és megfelelő környezetet,
  • a testhelyzet megváltoztatását, a „dinamikus ülést”, az állítható munkaállomás-magasságot, az ülő-álló munkaállomásokat,
  • az ülést korlátozó, a mozgást előmozdító munkaszervezés
  • a mozgást elősegítő munkakörnyezet és -kultúra,
  • a munkavállalók aktív bevonása,
  • az egészséges magatartás előmozdítása,
  • a fentiek beépülése a munkaszervezetbe.

2021. Július 8. 16:00

A Munkavédelmi Teázó meghívott vendégei ezúttal a Magyar Ergonómiai Társaság Nyári Egyetemén vesznek részt, és (tényleg) a legújabb kialakításokról és arról beszélgetnek, hogy

  • Milyen egészségkárosodáshoz vezethet a tartós, helytelen ülés?
  • Merre keressük a jó példákat és eszközöket?
  • Hogyan alakítsuk a munkateret a tevékenységhez?
  • Mit tehetünk a saját és munkatársaink egészségéért?

Mit jelent a helyes ülés?

Az idő harmadát a kérdések és tapasztalatok megbeszélésére szánjuk, majd öttől after party. Résztvevők:

Veszélyes gépek és technológiák biztonsága

Veszélyes vagy nem veszélyes a munkavédelmi törvényben

A biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkakörnyezet megteremtésének kulcseleme a kockázatértékelésen alapuló intézkedések következetes végrehajtása. A helyzetértékelés kulcseleme a veszélyek teljes körű felmérése és a kockázati szintek helyes megállapítása. A kockázatkezelésben külön figyelmet követel a

veszélyes gépek és technológiák azonosítása.

A nemzetközi gyakorlathoz hasonlóan a hazai szabályozás is különböző veszélycsoportokat állapít meg, és ezekhez a kockázattól függő követelményeket és eljárásokat határoz meg. Hungarikum azonban a veszélyes munkaeszköz, veszélyes gép, veszélyes berendezés definíciója és besorolása, illetve a veszélyes technológia meghatározás.

Folyamatban van a gépek tanúsításának és forgalomba hozatalának újraszabályozása, ami jelentős szabványváltozásokkal és a veszélyes gépek listájának felülvizsgálatával jár, és melyet a hazai szabályozásnak is követnie kell.

2021. június 24. 16:00.

A Munkavédelmi Teázó következő rendezvényén a munkaeszközök és technológiák biztonságos használatának feltételeiről, arról is beszélgetünk, hogy

  • Honnan ered a

veszélyes gépek listája?

  • Milyen előnye vagy hátránya van a veszélyes technológiák és gépek meghatározásának?
  • Mennyire népszerű egy gyártási technológiát veszélyesnek nyilvánítani?
  • Milyen gépek kerülhetnek fel a veszélyes listára?
  • Egy szoftverfrissítés vezethet-e halálos balesethez?

Az idő harmadát a kérdések és tapasztalatok megbeszélésére szánjuk, majd öttől after party. Résztvevők:

Veszélyes munka megtagadása

Valóban megtagadjuk a veszélyes munkát?

Alapvető jogok tartjuk, hogy magunk döntsünk a felvállalt kockázatokról, és nem tartjuk elfogadhatónak, hogy pusztán anyagi érdekből mások tegyék kockára egészségünket és életünket. A munkahelyeken az egészséges és biztonságos feltételek megteremtése az összes érdekelt közös felelőssége, ám mégis előfordulnak helyzetek, amikor a pillanatnyi kockázat magasabb a dolgozó számára rendesen elfogadható értéknél, azaz a munka túl veszélyes vagy annak tűnik.

A Munkavédelmi teázóban ezúttal az informált és önkéntes kockázatvállalás lehetőségéről, a döntést befolyásoló tényezőkről, ennek elméleti kereteiről és gyakorlatról beszélgetünk.

2021. június 10. 16:00.

Most először élőben, 100+ résztvevővel a Munkavédelmi teázó kihelyezett rendezvényén a Munkavédelmi Képviselők Országos Fórumán arról beszélgetünk, hogy folytatjuk-e a munkavégzést

biztonságot vagy egészséget veszélyeztető körülmények

esetén is? Választ keresünk olyan kérdésekre, mint

  • Elvárható-e a munkavégzés ilyen helyzetben (nem). Miért fordulnak elő mégis ilyen elvárások?
  • Mire számíthat a munkavállaló, ha megtagadja a veszélyes feladatokat?
  • Mit tehet a munkáltató, hogy a munka mégis elkészüljön?
  • Mik az ökölszabályok és az arany középút?

Az idő harmadát a kérdések és tapasztalatok megbeszélésére szánjuk, majd öttől after party.

Az idő harmadát a kérdések és tapasztalatok megbeszélésére szánjuk.

Bevezető: dr. Szabó Gyula

Résztevők a helyszínen:

Előadóink mondták

pszichoszociális kockázat megelőzése

Miért a munkavédelmisek készítik a pszichoszociális kockázatértékelést?

A biztonságos és egészségre nem ártalmas munkakörnyezet kockázatértékelése kiterjed a pszichoszociális kockázat értékelésére is, így ez is a munkavédelmi feladatokhoz tartozik. Mivel az értékelés gyakran a dolgozók véleményének felmérésen alapul, nehézséget jelenhet őszinte válaszadást elérni, és a munkavégzés pszichés és szociális jellemzőivel kapcsolatos egészségkárosodások hatásáról valós képet kialakítani.

Kétséges a kockázatok kommunikálása is, mert a pszichoszociális kockázatok hátterében jellemzően vezetési és szervezeti problémák állnak, melyeket a vezetőség nehezen fogadhat, és nem várható ezek elismerése a dolgozók felé a kockázatkommunikáció részeként sem.

A pszichoszociális kockázatok megelőzése messze túlmutat a munkavédelmi tevékenységen, ezek vezetői elkötelezettséget sokszor alapvető szervezeti átalakításokat, új szervezeti struktúrák kialakítását, a munkakultúra fejlesztését követelik.

2021. május 27. 16:00.

A Munkavédelmi teázó következő rendezvényén arról beszélgetünk, hogy kik játszhatnak szerepet és milyen megoldások vannak a

pszichoszociális kockázat megelőzésére

a vállalkozásoknál. Választ jeresünk olyan kérdésekre, mint

  • Mitől különleges a pszichoszociális kockázatok kezelése a cégeknél?
  • Mi a munkavállalók, munkáltatók és a munkavédelmi szakemberek szerepe?
  • Milyen külső szakértelem vonható be a megelőzésbe?
  • Mitől sikeresek vagy hatástalanok az intézkedések?

Az idő harmadát a kérdések és tapasztalatok megbeszélésére szánjuk, majd öttől after party. Résztvevők:

Az előadóktól

A pszichoszociális kockázatnak való kitettség jelei egyéni és / vagy csoportszinten

  • az elkötelezettség hiánya,
  • csökkentett energia,
  • megnövekedett távollétek és magas személyzeti fluktuáció,
  • rossz teljesítmény vagy a feladatok / feladatok határidőre történő teljesítésének elmulasztása,
  • csökkent vágy másokkal való együttműködésre,
  • a viselkedés változásai,
  • társadalmi elszigeteltség vagy visszahúzódás, a segítségnyújtás elutasítása vagy a személyes jóléti igények elhanyagolása,
  • az események vagy hibák tendenciái,
  • gyakoribb távolmaradás a munkából vagy munkavégzés betegen is,
  • konfliktusok, az együttműködésre való hajlandóság hiánya, megfélemlítés.

Néhány módszer a pszichoszociális veszélyek azonosítására

  • a releváns dokumentált információk, például az eseményekről szóló jelentések, a veszély- és kockázati értékelések, foglalkozás-egészségügyi statisztikák, a munkavállalók kártérítési igényei, munkavállalói felmérések, a hiányzások és a munkavállalói forgalmi adatok áttekintése,
  • teljesítményértékelések, szabványosított kérdőívek, auditok stb. elemzése,
  • interjúk, csoportos beszélgetések vagy ellenőrzőlisták,
  • megfigyelések a munkavégzés módjának és a munkavállalók kölcsönhatásának megismerésére,
  • a munkaköri leírások áttekintése,
  • a munkafeladatok, ütemtervek elemzése,
  • rendszeres konzultáció a munkavállalókkal, az ügyfelekkel és más érdekelt felekkel.

Néhány pszichoszociális jellegű veszély

Munkaszervezési szempontok

  • munkakör ellenőrzés vagy autonómia, pl. korlátozott lehetőség a döntéshozatalban való részvételre vagy a munkaterhelés feletti ellenőrzés hiánya,
  • állásigényeket pl. a készségek hiányos kihasználása, az ellentmondó elvárások és határidők,
  • távoli és egyedül végzett munka pl. egyedül egy távoli helyen, vagy társaság / emberi interakció nélkül a munkahelyen,
  • munkaterhelés és munkatempó, pl. túl- vagy alulterhelés, vagy folyamatosan be kell tartani a határidőket
  • munkaidő és munkarend, pl. a munka változatosságának hiánya, műszakos munka, rugalmatlan munkarend,
  • munkabiztonság és bizonytalan munka pl. alacsony fizetett és / vagy bizonytalan nem szabványos foglalkoztatás.
  • szervezeti változásmenedzsment, pl. a munkavállalóknak az átmeneti időszakokban nyújtott segítség gyakorlati támogatásának hiánya.

Társas kapcsolatok a munkahelyen

  • vezetés, pl. információk visszatartása vagy rossz döntési gyakorlatkapcsolatok,
  • szabadidőben végzendő munkafeladatok, szerepek,
  • munkahelyi erőszak, pl. fenyegetések, támadás (fizikai vagy verbális), zaklatás,
  • szervezeti / munkacsoport-kultúra, pl. gyenge kommunikáció vagy a szervezeti célok meghatározásának vagy megegyezésének hiánya,
  • elismerés és jutalom, pl. a munkavállalók erőfeszítéseinek méltányos és időben történő megfelelő elismerésének és megbecsülésének hiánya,
  • karrierfejlesztés vagy a karrier stagnálása és bizonytalansága, a képességek fejlesztésének lehetőségének hiánya,
  • támogatás, pl. a vezetők és munkatársak támogatásának hiánya, az információ / képzés hiánya,
  • felügyelet, pl. biztatás / elismerés hiánya, a közös szervezeti elképzelések és egyértelmű célok hiánya vagy a tisztesség hiánya,
  • nem kívánt, sértő, megfélemlítő magatartások, amelyek a megcélzott egyén egy vagy több sajátos jellemzőjéhez kapcsolódnak, pl . nem, vallás, szexuális irányultság, kor,
  • olyan nyílt vagy rejtett viselkedés, mely kockázatot jelenthet a munkahelyi egészségre, biztonságra és jólétre. pl. a viselkedés aláásása vagy rosszindulatú pletykák vagy pletykák.

Munkakörnyezet, felszerelések és veszélyes feladatok

  • a munkaeszközök elvégzéséhez szükséges eszközök, felszerelések vagy egyéb erőforrások hiánya,
  • munka extrém körülmények között vagy olyan helyzetekben, mint például nagyon magas vagy alacsony hőmérséklet, vagy magasban,
  • a felszerelések nem megfelelő rendelkezésre állása, alkalmassága vagy karbantartása,
  • rossz munkahelyi körülmények, például helyhiány, rossz világítás, túlzott zaj.

A pszichoszociális kockázatok kezelésénél alkalmazható beavatkozási szintek

  • elsődleges: szervezeti szintű intézkedések a káros hatások megelőzése vagy csökkentése, valamint a munkahelyi jólét elősegítése érdekében;
  • másodlagos: olyan erőforrások növelése, amelyek segítik a munkavállalókat a pszichoszociális kockázatok kezelésében azáltal, hogy hatékony képzéssel és más megfelelő intézkedésekkel növelik a tudatosságot és megértést;
  • harmadlagos: a pszichoszociális veszélyeknek való kitettség káros hatásainak csökkentése rehabilitációs programok végrehajtásával, valamint egyéb korrekciós és támogató intézkedések megtételével.

Történések

A kilépő kérdőívek tapasztalataiból is sokat lehet meríteni… a távozó dolgozó sokszor őszintébb

Hellerné Tátos Viktória

Folyamatosan kell, kellene a pszichoszociális kockázatértékeléssel foglalkozni! Csak a jogszabály határoz meg 3 évet, az emberi szükség, a szervezeti szükség ennél jóval gyakoribb igényt támaszt.

Kolonics Krisztián

Köszönöm a mai délutánt, jó volt újra titeket látni/hallani! Remélem hamarosan újra találkozunk akár egy személyes szakmai konferencián

Balog Tamás
Teljesítmény mutatók a munkavédelemben

A vállalati teljesítménymutatók munkavédelmi alkalmazása

Néhány évtizede még csak viszonylag egyszerű módszerrel, hatékonyságmérés révén történt a gazdálkodó szervezetek eredményességének értékelése, napjainkban pedig már a nagyvállalati kultúra szerves része, és szinte külön tudományág a vállalati teljesítménymérés, amely kiterjed a munkavédelemre is.

2021. május 13. 16:00.

A Munkavédelmi teázó következő rendezvényén arról beszélgetünk, hogy mire jó és hogyan történik

teljesítménymutatók munkavédelmi alkalmazása

a vállalkozásoknál. Választ jeresünk olyan kérdésekre, mint

  • Hogyan mérhető a vállalat munkavédelmi teljesítménye?
  • Kell-e nekünk, s ha igen, akkor mire jó a teljesítménymérés?
  • Milyen információkat szolgáltat a szervezet különböző szintjein dolgozók számára és hogyan segítik a vállalat fejlődését?
  • Hogyan kapcsolódik mindez az irányítási rendszerekhez?

Az idő harmadát a kérdések és tapasztalatok megbeszélésére szánjuk, majd öttől after party. Résztvevők:

  • Bevezető: dr. Szabó Gyula,
  • Moderátor: Faragó Ferenc, a Biztonságtudományi Doktori Iskola hallgatója,
  • Dömötör Katalin
  • Ecsedi Levente EHS menedzser
  • és természetesen Ön és a törzstagok.

Az elhangzott ismeretek és vélemények

A vállalati teljesítmény mérés a múltbeli cselekedetek számszerűsítését jelenti , ahol a mérés a számszerűsítés folyamata , a múltbeli cselekedet pedig meghatározza a jelenlegi teljesítményt. Teljesítménymérési rendszer: megalapozott döntéseket és cselekvéseket tesz lehetővé azáltal , hogy a megfelelő adatok összegyűjtésével, feldolgozásával , rendszerezésével , elemzésével és értelmezésével számszerűsíti a múltbeli cselekvések hatékonyságát és eredményességét.

A teljesítmény mérése a teljesítmény menedzselésének, befolyásolásának feltétele. A megalapozott vezetői döntések támogatásához a szervezet működésére vonatkozó meghatározó információk szükségesek. A teljesítményt befolyásoló tényezők értékteremtő tényezők ) megértése és nyomon követése elengedhetetlen a sikerhez.
A vállalati teljesítménymérés egy döntéstámogató eszköz, amely számszerű , értékelhető információt biztosít az érintetteknek a mért tevékenységekről, azok eredményességéről, állapotáról és trendjéről. A KPI abban segít, hogy a vállalati belső és külső mutatókat összhangba hozza az üzleti célokkal. A jól meghatározott KPI segít megérteni és befolyásolni az üzleti sikert. Olyan mutató , jellemzően arányszám , amellyel egy fontos tevékenységünk teljesítményét mutatjuk be rendszeres, lehetőleg folyamatos mérés által.

A munkavédelmi teljesítménymérés feladatát a vállalat munkavédelmi stratégiai céljainak meghatározásához szükséges információk biztosítása, a célok elérése érdekében hozott szervezési és műszaki intézkedések eredményességének nyomon követése és értékelése, valamint mindezen információk rendszerezése és megosztása az érintettekkel a munkavédelmi teljesítmény további javítása érdekében.

A MEBIR tükrében

ISO 45001 szerinti ..egy MEB irányítási rendszer célja…a MEB teljesítmény javítása. Egy MEB irányítási rendszer eredményesebb és hatékonyabb lehet ha mielőbb intézkedéseket tesznek a lehetőségek kezelésére a MEB teljesítmény javítása érdekében. Alap kérdések minden folyamatban:

  • Hol tartok?
  • Merre tartok?
  • Megfelelő vagyok?
  • Fejlődtem?
  • Mihez képest?
  • Mitől leszek jó, jobb?

Szervezeti mutatók:

  • Létszám, fluktuáció, hiányzások, betegég miatti hiányzások…
  • Munkavédelmi konzultációk, fórumok
  • Munkavállalói javaslatok, megvalósítható javaslatok, megvalósított javaslatok
  • Szükséges kompetenciák/rendelkezésre álló kompetenciák
  • Munkabiztonsággal kapcsolatos oktatások ideje (óra/fő)
  • Oktatások megvalósulása (létszám/elvárt létszám)

Kockázatok és lehetőségek

  • Mennyiségi mérések kockázatok, jogszabályok alapján (munkahelyi körülmények,
  • munkavállalók állapota) megvilágítás, zaj, rezgés, hőmérséklet stb
  • Elfogadhatatlan kockázatok száma/ kockázati szint csökkentése
  • Változás management

Események

  • Balesetek száma
  • súlyos, jelentésköteles, elsősegélynyújtásos, kvázi
  • balesetmentes napok száma
  • munkaórára vetített balesetek száma (1 millió, 200 ezer eltérő gyakorlatok)
  • Veszélyes körülmények, veszélyes cselekmények
  • Vészhelyzetek (speciális esetek, pl. menekülni kellett)

Ellenőrzések

  • Vezetői ellenőrzések száma a területen (akár a szervezettel kapcsolatos mutató is lehet)
  • Eltérések száma az ellenőrzéseken
  • Súlyos eltérések száma az ellenőrzéseken (jogszabályi eltérés, veszélyeztetés)
  • Jogszabályi megfelelés (belső) / Hatósági ellenőrzések, bírságok

Helyesbítő tevékenységek: határidők betartása, eltérések lezárása (határidőn túl nyitott eltérések száma) eredményesség

A mérőszámok lehetnek alul-, vagy felülreprezentáltak

Alulreprezentáltság okai

  • Ismeretek, tudatosság
  • Terheltség / időhiány
  • Bizalom hiánya
  • Szégyenérzés, vagy valós/vélt félelem
  • Bónusz / dicséret / elismerés elmaradásának esélye
  • Várható intézkedések miatt

Felülreprezentáltság okai

  • Bónusz / dicséret / elismerés
  • Menedzsment nyomása
  • Érdekérvényesítés vagy egyéb mögöttes szándék miatt eltúlzott, eltorzított mutatók

Hogyan lehet elérni, hogy a mutatók lehetőleg a valóságot tükrözzék?

  • Minden esemény, adat pontos jelentése fontos, amire mérőszám épül (tudatosság, oktatás)
  • Ha a tudatosság magas a kontrol kevésbé szükséges

Sajnos a balesetmentes napok összehasonlítása még cégcsoporton belül is problémás, mert az üzemek tevékenysége más-más.

Csuhaj Péter

Mi történik a tárgyalóteremben

Mi történik a tárgyalóteremben?

Mi történik a tárgyalóteremben, ha egy munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés vitához, hatósági vagy peres eljáráshoz vezet? Önmagában is érdekes a kérdés, de sorsfordító lehet, ha munkáltatóként, munkavállalóként vagy munkavédelmi szakemberként érintetté válunk.

2021. április 29. 16:00.

A legelső munkavédelmi teázóban a munkabalesetet követő első 60 perc jelentőségét beszéltük meg, ezúttal a történet végét, a felelősség, a kártérítés és büntetés megállapításának körülményeit, a tárgyalóterem történéseit tesszük a célkeresztbe.

Különleges szereposztásban alakítunk egy virtuális tárgyalótermet, ahol Ön ülnökként vehet részt az ítélkezésben.

Együttes erővel nyomozzuk ki, hogy

  • Milyen tényezők és hogyan befolyásolják az ítéletet?
  • Mitől különleges egy munkahelyi baleset elbírálása?
  • Milyen szerepük van a szakértőknek?
  • Mit jelent az arányos és megosztott felelősség?
  • Függ-e az „objektív igazság” attól, hogy melyik oldalon állunk?

A munkavédelmi teázóban a résztvevők megértik, hogy

munkahelyi baleset, vagy hasonló események után mi történik a tárgyalóteremben.

Az idő harmadát a kérdések és tapasztalatok megbeszélésére szánjuk.

Bevezető: dr. Szabó Gyula

Moderátor: Péterfy Gabriella, VEGYIPROP KFT.

Résztevők: Dr. Dudás Katalin, Dr. Bánné Koncz Zsuzsa, Szalóki Anna és a törzstagok

Ideális munkavédelmi szakember

Három kérdés, amit mindig meg kell kérdezni a munkavédelmi szakembertől

A munkavédelmi teázó egy színtér a minőségi szakmai eszmecserékhez, ahol a munkahelyi egészség és biztonság fenntartásában érintettek – a munkaadó, a munkavállalók és képviselőik és a munkavédelmi szakember – megbeszélhetik a paragrafusokba sem foglalt problémáikat.

A következő rendezvényünkön arról beszélgetünk, hogy mit kell feltétlenül megkérdezni

a munkavédelmi szakember kiválasztásánál ahhoz, hogy

  • a számunkra legjobb szakembert megtaláljuk,
  • együtt tudjunk működni és bízhassunk benne,
  • úgy érezhessük, “megérte az árát”?

Az idő harmadát a kérdések és tapasztalatok megbeszélésére szánjuk.

2021. április 1. 16:00.

Bevezető: dr. Szabó Gyula

Moderátor: Leisztner Péter, a Biztonságtudományi Doktori Iskola hallgatója

Résztevők: Ön,  Kondor Norbert, Szabó László (Global Safety Kft) és a törzstagok.

Az előadók véleménye

Az esetek 90%-ban a HR vezetőhöz tartozik a munkavédelmi szolgáltató, jellemző szempontjaik:

  • szakmai tapasztalat, érvényes referencia,
  • a személyes első benyomás, szimpátia,
  • díj.

Az elmúlt 10 évben nagyon megritkult a hatósági ellenőrzés, ez lényegében a balesetek kivizsgálására és kiemelt létesítményeinek rendszeres ellenőrzésére szorítkozik. Korábban a hatósági ellenőrzés eredménye jó visszajelzés volt. Napjainkban a munkavédelmi szakember munkájának mutatója lehet például a

  • a balesetek száma,
  • az egyéni védőfelszerelés viselési szokások,
  • a dolgozók munkavédelmi ismeretei
  • a dolgozók kapcsolata a munkavédelmi szakemberrel.

Általánosságban a jó munkavédelmi szakember

  • (természetesen szakmailag felkészült,)
  • megbízható,
  • a munkáltatóval és a munkavállalókkal is tisztességes,
  • együttműködő, csapatjátékos és
  • érdeklődő, nyitott az új dolgokra, például részt vesz a Munkavédelmi teázóban.

Az együttműködéshez rendezett munkaügyi kapcsolatok, mellérendelt kapcsolat, folyamatos párbeszéd és érdekegyeztetés szükséges. Bár egy vállalatnál a munkavédelmi helyzetet statisztikai számokkal is kell jellemezni, az előbb említett érték alapozzák meg a további együttműködést.

Konkrét kérdések a munkavédelem vezetőhöz:

  • Hogyan működik együtt, melyek ennek a keretei, formái, csatornái. A legfontosabb, hogy a munkavédelmi vezetővel a munkavédelmi szervezettel konstruktív együttműködés legyen, amihez az is hozzátartozik, hogy a munkavállaói képviselők is elérhetőek legyenek.
  • Mikor és hol lehet vele találkozni, egy konkrét szemle, vizsgálat vagy egyeztetés lebonyolításához. Munkáltatói és munkavállalói oldal egyaránt kezdeményezhet helyszíni vizsgálatot, erre a munkavédelmi szakembernek azonos módon kellene reagálnia.
  • Hogyan kezelné a kritikus helyzeteket, hogyan lehet vele feloldani a problémákat. Itt is az együttműködés a kulcsszó, egységes biztonsági szemléletet kell kialakítani.

A hozzászólásokból

Azt kérdezném, hogyan fog a munkavédelmi szolgáltatás hatékonyságot növelni, az ebbe fektetett költség hogyan térül meg?

Korsós Erzsébet

A szolgáltató, a munkavédelmi képviselő és a foglakozás egészségügyi szolgáltató együttműködését kérdezném

Székely Zoltán

Fontos kérdés szerintem mind a két fél részéről, hogy ki mit vár el a másiktól, azaz a munkáltató és a munkavédelmi szakember.

Csáki Ágnes

Köszönöm a témával kapcsolatos tapasztalatokat és értékes információkat.

Markó Zsolt

Tedd könnyebbé a terhet

Legyen könnyebb a teher!

A mozgásszervi betegségek a leggyakoribb, munkával összefüggő egészségi problémát jelentik Európában, a munkaképtelenség, a betegszabadság és a korai nyugdíjba vonulás gyakori okai közé tartoznak.

Az Európai Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA) 2020–2022. évi „Egészséges Munkahelyek-Legyen könnyebb a teher!” című kampánya felhívja a figyelmet a foglalkozással összefüggő mozgásszervi betegségekre és annak fontosságára, hogy a munkáltatók, a vezetők és a munkavállalók együtt munkálkodjanak e betegségek megelőzése és kezelése érdekében. Az EU-OSHA a munkahelyi váz- és izomrendszeri megbetegedések kezelésének eredményes és innovatív módszereit bemutató pályázatokat vár a kampányhoz kapcsolódó Helyes Gyakorlat Díj felhívása keretében.

Az EU-OSHA és a Nemzeti Fókuszpontok szervezésében átadott díjakkal azokat a szervezeteket ismerik el, amelyek kimagasló és újító módon tesznek a munkavédelemért a váz- és izomrendszeri megbetegedések munkahelyi megelőzésével és kezelésével. A díjazott és elismert helyes gyakorlati példákat az EU-OSHA és hálózati partnerei széles körben népszerűsítik.

Ha pályázni szeretne, olvassa el a mellékletben küldött Kiválasztási eljárás című dokumentumot és töltse ki a Jelentkezési lapot, amelyet küldjön be 2021. szeptember 30-ig az EU-OSHA Nemzeti Fókuszpontjának fokuszpont@itm.gov.hu e-mail címére.

Az Óbudai Egyetem munkavédelmi szakmérnök / szakember képzés oktatói és hallgatói is közreműködnek Magyar Ergonómiai Társaság konzultációján a jó munkahelyi gyakorlatokról és a pályázatírási fogásokról.

Időpont: 2021. február 9. 15 óra.

Regisztráció a Magyar Ergonómiai Táraság rendezvényére
Ismétlődő munkaozdulatok

Újdonságok munkavédelmi szakembereknek a munkahelyi vázizom-rendszeri megbetegedések kialakulásáról

Az Óbudai Egyetem a Nemzeti Fókuszpont Hálózat tagjaként vállal szerepet az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi ÜgynökségEgészséges munkahelyek – legyen könnyebb a teher” kampányban. Képzésünkben alap-, mester és másoddiplomás szinten is okkal használjuk fel a kampányhoz készült tanulmányt is, mert gyakorlati segítséget ad a munkahelyi vázizom-rendszeri megbetegedések megelőzésére és kezelésére.

A vázizom rendszeri megbetegedésekre jelentős hatása van magának a munkának, ideértve a rossz testhelyzetet, a sok ismétlődést és a nagy erőkifejtéseket. Mivel az utóbbi időben nem történt ezen a területen lényeges változás úgy tűnik, nem kizárólag munkából származik a nagy kitettség, hanem ebben további tényezők is nagy szerepet játszanak.

Újdonságok

Az elmúlt időszakban jelentős gazdasági eltolódás történt, és a gyártásból a szolgáltatás és az építőiparba vándorolt a munkaerő. Ennek hatására megváltozott a váz-izomrendszeri kockázat jellege. Előretört például

  • az egészségügyi és szociális ellátásban a betegmozgatás és a rossz testhelyzetet,
  • a szolgáltató iparban az ismétlődések magas aránya,
  • az irodai környezetben az ülőmunka,

viszont a további területeken továbbra is jelentős a rossz testhelyzet.

A munkával összefüggő váz-izomrendszeri megbetegedések kialakulására jelentősen hat a digitalizáció, mivel alapjaiban változtatja meg a munka jellegét, és teremt új munkahelyzeteket. Ilyen például a csomagküldő szolgálatoknál a csomagok összeállítása, a távmunka-végzés, a LEAN szervezésű munkavégzés, a robotizáció hatása és az ülő munkavégzés.

Jelentős az egészségtudatos magatartás szerepe is, ideértve az elhízást, a fizikai aktivitást és a dohányzást. A viselkedések alakításával a munkahelyi egészségfejlesztésnek kedvező hatása lehet a megbetegedések megelőzésére.

Személyi különbözőségek

Az idősebb munkavállalóknál magasabb a váz-izomrendszeri megbetegedések aránya, de továbbra sem igazolt, hogy ez az életkorból adódna. Mindenesetre az idősebb munkavállalók megbetegedéseinél a munkába visszatérés hosszabb időt igényel, mint a fiataloknál.
A fiatal munkavállalók is gyakran számolnak be váz-izomrendszeri megbetegedésekről, ami azt igazolja, hogy a teljes munkahelyi életpálya során szükség van megelőző intézkedésekre.
A férfiak több megbetegedést jelentenek, mint a nők, továbbá a férfiak általában a háti megbetegedéseket, míg a nők a nyak, váll kar problémákkal küzdenek.

Pszicho-szociális tényezők

Egyre nagyobb az egyetértés abban, hogy a pszicho-szociális tényezők befolyásolják a váz-izomrendszeri megbetegedések kialakulását. A tanulmány szerint a kiégés megelőzésével a váz-izomrendszeri kellemetlenségek is csökkennek. A fáradtság szintén szerepet játszik, mivel a mozgásszervi betegségekkel küszködők általában kevesebbet is alszanak. Panaszokhoz vezethetnek olyan további pszicho-szociális tényezők, mint a gyenge társas kapcsolatok, alacsony munka feletti ellenőrzés vagy a munka és magánélet konfliktusa.

Gazdasági-társadalmi különbségek hatása nem igazolódott a munkával összefüggő mozgásszervi megbetegedések kialakulására. A tanulmány a területi különbségeket a

  • megbetegedések bejelentési fegyelmére,
  • a munkahely elvesztésétől való félelemre,
  • a társadalmi befogadás szintjére és
  • a támogató mechanizmusokra vezeti vissza.

Mit tegyünk?

A munkahelyi vázizom-rendszeri megbetegedések megelőzése a munkavédelmi szaktevékenység szerves része. A munkavédelmi, foglalkozás egészségügyi és ergonómiai szakemberek közös felelőssége megalapozott intézkedéseket kidolgozni. Ne felejtsük, hogy a megvalósítás már mindannyiuknk közös ügye.

A kockázatértékelésről részletesen olvashat a CERA oldalakon, és ingyenesen használhatja a letölthető CERA értékelő lapokat.