Kategória: Fooldal

A biztonságos és egészségre nem ártalmas munkakörnyezet kockázatértékelése kiterjed a pszichoszociális kockázat értékelésére is, így ez is a munkavédelmi feladatokhoz tartozik. Mivel az értékelés gyakran a dolgozók véleményének felmérésen alapul, nehézséget jelenhet őszinte válaszadást elérni, és a munkavégzés pszichés és szociális jellemzőivel kapcsolatos egészségkárosodások hatásáról valós képet kialakítani.

Kétséges a kockázatok kommunikálása is, mert a pszichoszociális kockázatok hátterében jellemzően vezetési és szervezeti problémák állnak, melyeket a vezetőség nehezen fogadhat, és nem várható ezek elismerése a dolgozók felé a kockázatkommunikáció részeként sem.

A pszichoszociális kockázatok megelőzése messze túlmutat a munkavédelmi tevékenységen, ezek vezetői elkötelezettséget sokszor alapvető szervezeti átalakításokat, új szervezeti struktúrák kialakítását, a munkakultúra fejlesztését követelik.

2021. május 27. 16:00.

A Munkavédelmi teázó következő rendezvényén arról beszélgetünk, hogy kik játszhatnak szerepet és milyen megoldások vannak a

pszichoszociális kockázat megelőzésére

a vállalkozásoknál. Választ jeresünk olyan kérdésekre, mint

• Mitől különleges a pszichoszociális kockázatok kezelése a cégeknél?
• Mi a munkavállalók, munkáltatók és a munkavédelmi szakemberek szerepe?
• Milyen külső szakértelem vonható be a megelőzésbe?
• Mitől sikeresek vagy hatástalanok az intézkedések?

Az idő harmadát a kérdések és tapasztalatok megbeszélésére szánjuk, majd öttől after party. Résztvevők:

• Bevezető: dr. Szabó Gyula,
• Moderátor: Molnár Balázs, a Biztonságtudományi Doktori Iskola hallgatója,
• Kapás Zsolt
• Gábor Edina
• és természetesen Ön és a törzstagok.

Az előadóktól

A pszichoszociális kockázatnak való kitettség jelei egyéni és / vagy csoportszinten

• az elkötelezettség hiánya,
• csökkentett energia,
• megnövekedett távollétek és magas személyzeti fluktuáció,
• rossz teljesítmény vagy a feladatok / feladatok határidőre történő teljesítésének elmulasztása,
• csökkent vágy másokkal való együttműködésre,
• a viselkedés változásai,
• társadalmi elszigeteltség vagy visszahúzódás, a segítségnyújtás elutasítása vagy a személyes jóléti igények elhanyagolása,
• az események vagy hibák tendenciái,
• gyakoribb távolmaradás a munkából vagy munkavégzés betegen is,
• konfliktusok, az együttműködésre való hajlandóság hiánya, megfélemlítés.

Néhány módszer a pszichoszociális veszélyek azonosítására

• a releváns dokumentált információk, például az eseményekről szóló jelentések, a veszély- és kockázati értékelések, foglalkozás-egészségügyi statisztikák, a munkavállalók kártérítési igényei, munkavállalói felmérések, a hiányzások és a munkavállalói forgalmi adatok áttekintése,
• teljesítményértékelések, szabványosított kérdőívek, auditok stb. elemzése,
• interjúk, csoportos beszélgetések vagy ellenőrzőlisták,
• megfigyelések a munkavégzés módjának és a munkavállalók kölcsönhatásának megismerésére,
• a munkaköri leírások áttekintése,
• a munkafeladatok, ütemtervek elemzése,
• rendszeres konzultáció a munkavállalókkal, az ügyfelekkel és más érdekelt felekkel.

Néhány pszichoszociális jellegű veszély

Munkaszervezési szempontok

• munkakör ellenőrzés vagy autonómia, pl. korlátozott lehetőség a döntéshozatalban való részvételre vagy a munkaterhelés feletti ellenőrzés hiánya,
• állásigényeket pl. a készségek hiányos kihasználása, az ellentmondó elvárások és határidők,
• távoli és egyedül végzett munka pl. egyedül egy távoli helyen, vagy társaság / emberi interakció nélkül a munkahelyen,
• munkaterhelés és munkatempó, pl. túl- vagy alulterhelés, vagy folyamatosan be kell tartani a határidőket
• munkaidő és munkarend, pl. a munka változatosságának hiánya, műszakos munka, rugalmatlan munkarend,
• munkabiztonság és bizonytalan munka pl. alacsony fizetett és / vagy bizonytalan nem szabványos foglalkoztatás.
• szervezeti változásmenedzsment, pl. a munkavállalóknak az átmeneti időszakokban nyújtott segítség gyakorlati támogatásának hiánya.

Társas kapcsolatok a munkahelyen

• vezetés, pl. információk visszatartása vagy rossz döntési gyakorlatkapcsolatok,
• szabadidőben végzendő munkafeladatok, szerepek,
• munkahelyi erőszak, pl. fenyegetések, támadás (fizikai vagy verbális), zaklatás,
• szervezeti / munkacsoport-kultúra, pl. gyenge kommunikáció vagy a szervezeti célok meghatározásának vagy megegyezésének hiánya,
• elismerés és jutalom, pl. a munkavállalók erőfeszítéseinek méltányos és időben történő megfelelő elismerésének és megbecsülésének hiánya,
• karrierfejlesztés vagy a karrier stagnálása és bizonytalansága, a képességek fejlesztésének lehetőségének hiánya,
• támogatás, pl. a vezetők és munkatársak támogatásának hiánya, az információ / képzés hiánya,
• felügyelet, pl. biztatás / elismerés hiánya, a közös szervezeti elképzelések és egyértelmű célok hiánya vagy a tisztesség hiánya,
• nem kívánt, sértő, megfélemlítő magatartások, amelyek a megcélzott egyén egy vagy több sajátos jellemzőjéhez kapcsolódnak, pl . nem, vallás, szexuális irányultság, kor,
• olyan nyílt vagy rejtett viselkedés, mely kockázatot jelenthet a munkahelyi egészségre, biztonságra és jólétre. pl. a viselkedés aláásása vagy rosszindulatú pletykák vagy pletykák.

Munkakörnyezet, felszerelések és veszélyes feladatok

• a munkaeszközök elvégzéséhez szükséges eszközök, felszerelések vagy egyéb erőforrások hiánya,
• munka extrém körülmények között vagy olyan helyzetekben, mint például nagyon magas vagy alacsony hőmérséklet, vagy magasban,
• a felszerelések nem megfelelő rendelkezésre állása, alkalmassága vagy karbantartása,
• rossz munkahelyi körülmények, például helyhiány, rossz világítás, túlzott zaj.

A pszichoszociális kockázatok kezelésénél alkalmazható beavatkozási szintek

• elsődleges: szervezeti szintű intézkedések a káros hatások megelőzése vagy csökkentése, valamint a munkahelyi jólét elősegítése érdekében;
• másodlagos: olyan erőforrások növelése, amelyek segítik a munkavállalókat a pszichoszociális kockázatok kezelésében azáltal, hogy hatékony képzéssel és más megfelelő intézkedésekkel növelik a tudatosságot és megértést;
• harmadlagos: a pszichoszociális veszélyeknek való kitettség káros hatásainak csökkentése rehabilitációs programok végrehajtásával, valamint egyéb korrekciós és támogató intézkedések megtételével.

Történések

A kilépő kérdőívek tapasztalataiból is sokat lehet meríteni… a távozó dolgozó sokszor őszintébb

Hellerné Tátos Viktória

Folyamatosan kell, kellene a pszichoszociális kockázatértékeléssel foglalkozni! Csak a jogszabály határoz meg 3 évet, az emberi szükség, a szervezeti szükség ennél jóval gyakoribb igényt támaszt.

Kolonics Krisztián

Köszönöm a mai délutánt, jó volt újra titeket látni/hallani! Remélem hamarosan újra találkozunk akár egy személyes szakmai konferencián

Balog Tamás