Ismétlődő munkaozdulatok

Újdonságok munkavédelmi szakembereknek a munkahelyi vázizom-rendszeri megbetegedések kialakulásáról

Az Óbudai Egyetem a Nemzeti Fókuszpont Hálózat tagjaként vállal szerepet az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi ÜgynökségEgészséges munkahelyek – legyen könnyebb a teher” kampányban. Képzésünkben alap-, mester és másoddiplomás szinten is okkal használjuk fel a kampányhoz készült tanulmányt is, mert gyakorlati segítséget ad a munkahelyi vázizom-rendszeri megbetegedések megelőzésére és kezelésére.

A vázizom rendszeri megbetegedésekre jelentős hatása van magának a munkának, ideértve a rossz testhelyzetet, a sok ismétlődést és a nagy erőkifejtéseket. Mivel az utóbbi időben nem történt ezen a területen lényeges változás úgy tűnik, nem kizárólag munkából származik a nagy kitettség, hanem ebben további tényezők is nagy szerepet játszanak.

Újdonságok

Az elmúlt időszakban jelentős gazdasági eltolódás történt, és a gyártásból a szolgáltatás és az építőiparba vándorolt a munkaerő. Ennek hatására megváltozott a váz-izomrendszeri kockázat jellege. Előretört például

  • az egészségügyi és szociális ellátásban a betegmozgatás és a rossz testhelyzetet,
  • a szolgáltató iparban az ismétlődések magas aránya,
  • az irodai környezetben az ülőmunka,

viszont a további területeken továbbra is jelentős a rossz testhelyzet.

A munkával összefüggő váz-izomrendszeri megbetegedések kialakulására jelentősen hat a digitalizáció, mivel alapjaiban változtatja meg a munka jellegét, és teremt új munkahelyzeteket. Ilyen például a csomagküldő szolgálatoknál a csomagok összeállítása, a távmunka-végzés, a LEAN szervezésű munkavégzés, a robotizáció hatása és az ülő munkavégzés.

Jelentős az egészségtudatos magatartás szerepe is, ideértve az elhízást, a fizikai aktivitást és a dohányzást. A viselkedések alakításával a munkahelyi egészségfejlesztésnek kedvező hatása lehet a megbetegedések megelőzésére.

Személyi különbözőségek

Az idősebb munkavállalóknál magasabb a váz-izomrendszeri megbetegedések aránya, de továbbra sem igazolt, hogy ez az életkorból adódna. Mindenesetre az idősebb munkavállalók megbetegedéseinél a munkába visszatérés hosszabb időt igényel, mint a fiataloknál.
A fiatal munkavállalók is gyakran számolnak be váz-izomrendszeri megbetegedésekről, ami azt igazolja, hogy a teljes munkahelyi életpálya során szükség van megelőző intézkedésekre.
A férfiak több megbetegedést jelentenek, mint a nők, továbbá a férfiak általában a háti megbetegedéseket, míg a nők a nyak, váll kar problémákkal küzdenek.

Pszicho-szociális tényezők

Egyre nagyobb az egyetértés abban, hogy a pszicho-szociális tényezők befolyásolják a váz-izomrendszeri megbetegedések kialakulását. A tanulmány szerint a kiégés megelőzésével a váz-izomrendszeri kellemetlenségek is csökkennek. A fáradtság szintén szerepet játszik, mivel a mozgásszervi betegségekkel küszködők általában kevesebbet is alszanak. Panaszokhoz vezethetnek olyan további pszicho-szociális tényezők, mint a gyenge társas kapcsolatok, alacsony munka feletti ellenőrzés vagy a munka és magánélet konfliktusa.

Gazdasági-társadalmi különbségek hatása nem igazolódott a munkával összefüggő mozgásszervi megbetegedések kialakulására. A tanulmány a területi különbségeket a

  • megbetegedések bejelentési fegyelmére,
  • a munkahely elvesztésétől való félelemre,
  • a társadalmi befogadás szintjére és
  • a támogató mechanizmusokra vezeti vissza.

Mit tegyünk?

A munkahelyi vázizom-rendszeri megbetegedések megelőzése a munkavédelmi szaktevékenység szerves része. A munkavédelmi, foglalkozás egészségügyi és ergonómiai szakemberek közös felelőssége megalapozott intézkedéseket kidolgozni. Ne felejtsük, hogy a megvalósítás már mindannyiuknk közös ügye.

A kockázatértékelésről részletesen olvashat a CERA oldalakon, és ingyenesen használhatja a letölthető CERA értékelő lapokat.

Tedd könnyebbé a terhet

Kézi anyagmozgatás értékelése

A kézi anyagmozgatás kockázatértékeléséről tartott előadást dr. Szabó Gyula az Európai Munkavédelmi Ügynökség Tedd könnyebbé a terhet kampány hazai nyitórendezvényén.

A kézi anyagmozgatás kockázatértékelésére elfogadott módszer a NIOSH módosított emelési egyenlet, összhangban az MSZ EN 1005-2 Gépek biztonsága. Az ember fizikai teljesítőképessége 2. rész: A gépek és a géprészek kézi kiszolgálása szabvánnyal és a 25/1998. (XII. 27.) EüM rendelettel az elsősorban hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági
követelményeiről.

A kockázatértékelés elkészíthető papír-ceruza módszerekkel, pl.

  • Összetett Ergonómiai Kockázatbecslés (CERA)
  • Kézi anyagmozgatás értékelő lap,

és számítógépes eszközökkel, pl.

  • NIOSH Lifting Calculator,
  • ergo/IBV,
  • ErgoFellow.

A dolgozó sajátosságai, a teher és az emelési körülmények, továbbá az emelések időbeli lefolyása együttesen határozza meg az emelés kockázatát.

A biztonságos és az egészséget nem veszélyeztető munkához a kockázatértékelés csak az első lépés, a változást a megelőző intézkedések hozzák. A munkával összefüggő váz-izomrendszeri megbetegedések megelőzésében kiemelkedő jelentőségű az ergonómia elveknek megfelelő munkahelykialakítás.

Töltse le részleteket bemutató grafikát, vagy tudjon meg többet képzéseinken.

A munkavédelmi ismeretek már gyerekkorban csökkentik a balesetek számát

A munkavédelmi ismeretek már gyerekkorban csökkenthetik a balesetek számát
Az Európai Munkavédelmi Ügynökség online tananyaggal segíti a tanárokat

Általános iskolás, 7-9, valamint 9-11 éves gyerekek számára biztosít játékos módon elsajátítható munkavédelmi alapismereteket az Európai Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA). Az online szabadon hozzáférhető tananyagot a Nemzetgazdasági Minisztérium juttatja el az ország általános iskoláinak. Az EU 23 tagállamában 18 nyelven, köztük magyarul is elérhető interaktív leckék és kisfilmek segítségével a gyerekek megismerkedhetnek a különböző biztonsági jelzésekkel, valamint azzal, hogyan ismerhetik fel, azonosíthatják és tudják megelőzni a baleseti veszélyhelyzeteket.

Felnőttként azt gondoljuk, már ismerjük a biztonsági kockázatokat
A gyerekek akár otthon, az iskolában vagy más hétköznapi helyzetekben is találkozhatnak baleseti veszélyforrásokkal. Ezért az Európai Munkavédelmi Ügynökség „Napo tanároknak” elnevezéssel online tanagyagot és oktatási segédletet tett közzé általános iskolai pedagógusok számára. Napo, a kedves rajzfilmfigura segítségével a gyerekeknek játékos módon, figyelemfelkeltő és interaktív feladatokon keresztül sajátíthatják el azokat az alapvető munkavédelmi ismereteket, amelyekre akár már ebben a korban is szükségük lehet, illetve amelyek mielőbbi elsajátítása a későbbiekben is hasznukra válik.

„Legtöbbünk a munkahelyi balesetvédelmi oktatás során találkozik először formába öntött tananyagként a munkavédelemmel. Addigra persze már ismerőssé váltak már számunkra a jelzések és felületesen ismerjük a veszélyforrásokat is, sokan mégis figyelmen kívül hagyják azokat. A munkavédelem oktatási tananyagba történő beépítése elősegíti a biztos alapokon és ismereteken nyugvó tudás megszerzését, ezáltal nem csak a munkahelyi, de a mindennapi balesetveszélyek csökkentését is. Így azt gondoljuk, a gyermekeket nem lehet túl korán megismertetni a munkavédelemmel” – mondta Balogh Katalin, az EU-OSHA Nemzeti Fókuszpontjának vezetője.   

Szakértők szerint a gyerekeknek 7 éves koruktól kezd kialakulni az érvelési készségük, a megfigyelés mellett a nyelv és a logika is előtérbe kerül a tanulás során, 9 éves koruktól pedig már képesek együttműködően, csapatban és önállóan is dolgozni. Ezért ha ebben a korban megismerkednek a kockázat-megelőzés kultúrájával, akkor vészhelyzetekben vagy azok felismerésekor a megfelelő viselkedésmód alapvető szokássá válik számukra.

A program hat óravázlatot tartalmaz, amelyekhez tanári segédletek és a témához kapcsolódó kisfilmek tölthetők le. A leckék bemutatják az alapvető a figyelmeztető- és tiltójelzéseket, valamint a környezetünkben és a munkavégzés során jelentkező kockázatok és veszélyek megelőzésére, felismerésére tanítanak.

A témákat úgy alakították ki, hogy azok összekapcsolhatóak legyenek a már oktatott tantervvel és illeszkedjenek a meglévő tantárgyakhoz, mint például a természettudományok, nyelvek, művészetek, és társadalmi nevelés. Az anyagokban számos gyakorlati ötlet található, amivel be lehet építeni a biztonsági témaköröket a tanórába, és amelyek segítik és megerősítik az ott tanultakat is.

A programot az Európai Munkavédelmi Ügynökség itthon a Nemzetgazdasági Minisztériummal valósítja meg és az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával juttatja el az óravázlatokat az ország általános iskolái számára.

A segédanyagok elérhetők a https://www.napofilm.net/hu/using-napo/napo-for-teachers oldalon.

A NAPO tanároknak program hazai adaptációja és első oktatása az Óbudai Egyetemen, egy szakdolgozat készítésével valósult meg.

Dr. Tedros, a WHO főigazgatójának üzenete a munkavédelemről

A munkavállalók egészségének és jólétének biztosítása elengedhetetlen az egészségesebb világhoz és a fenntartható gazdasági fejlődéshez függetlenül attól, hogy kiről van szó vagy hol dolgozik.

Minden embernek joga van az egészséges és biztonságos munkakörülmény és senki sem betegedhet meg vagy halhat meg a munkája miatt. A világon a munkavállalók egészsége és a munkahelyi veszélyek, amelyeknek ki vannak téve, még mindig nagyban különbözik az országok között és azokon belül.

Ahol a munkavállalók anélkül férhetnek hozzá a szükséges szolgáltatásokhoz, hogy aggódniuk kellene azért, hogy megengedhetik-e maguknak, ott a munkával kapcsolatos sérüléseket és betegségeket meg lehet előzni és kezelni. Ha megvédjük a dolgozókat a munkahelyi rákkeltő anyagokkal és a munkahelyi légszennyezettséggel szembeni, akkor a csökkenthetjük a rákos megbetegedéseket és a légzőszervi állapotokat.

Éppen ezért az egészségügyi rendszerekbe való beruházás több, mint egy közönséges egészségügybe történő beruházásnál, ez befektetés a munkaerőbe, a termelékenység növekedésébe be és a gazdasági fejlődésbe. Elengedhetetlen a kutatás ahhoz, hogy megértsük, mi károsítja a munkavállalók egészségét, és mit tehetünk annak érdekében, hogy megakadályozzuk az ártalmat.

Biztosítani szeretnénk, hogy a jövő munkavégzése egészséges legyen. A WHO szorosan együttműködik a Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel a fenntartható fejlesztési célok elérése érdekében, és ez magában foglalja a tisztességes munka előmozdítását mindenkinek.

Működjünk együtt azért, hogy mindenki biztonságban maradhasson, és okosan dolgozzon.

Köszönöm

Merre tovább, munkavédelem?

Az Európai Úniós elképzelés a  Biztonságosabb és egészségesebb munkahely mindenkinek – Az Európai Unió munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra irányuló jogszabályainak és politikájának modernizálása 2017 végén jelent meg.

Foglalkoztatás, szociális ügyek és társadalmi befogadás biztos által készített anyag szerint a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó három legfontosabb intézkedés:

  1. A küzdelem fokozása a foglalkozási eredetű rákos megbetegedések ellen, fokozott iránymutatással és figyelemfelhívással kísért jogalkotási javaslatok révén
  2. Vállalkozások támogatása – különös tekintettel a mikrovállalkozásokra és a kkv-kra – a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági szabályoknak való megfelelésben
  3. Együttműködés a tagállamokkal és a szociális partnerekkel az elavult szabályok kivezetése és aktualizálása, valamint a hatékonyabb és átfogóbb munkahelyi védelem, megfelelőség és végrehajtás biztosításával kapcsolatos erőfeszítések újrapozicionálása érdekében.

Tervbe kerül az uniós jogszabályok aktualizálása és az elavult rendelkezések kivezetése, így elsősorban a

  • munkahelyek,
  • képernyős munkahelyek,
  • munkavédelmi jelzések,
  • biológiai anyagok, és az
  • egyéni védőeszközök használatáról szóló szabályozások felülvizsgálata.

Az Óbudai Egyetem munkavédelmi képzésén oktatók részesei az Európai Úniós munkavédelmi szakma formálásának, és tudásuk elérhetővé teszik a képzés hallgatói számára.

Veszélyes anyagok helyes kezelése

„Egészséges munkahelyek- Kezeljük helyesen a veszélyes anyagokat!”

Az Európai Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA) a  2018-19. évben „Egészséges munkahelyek- Kezeljük helyesen a veszélyes anyagokat!”  címmel folytatott kampányt.

Ismerkedjen meg a kampánnyal az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség honlapján: https://healthy-workplaces.eu/en/previous-campaigns/dangerous-substances-2018-19

Napo megmutatja, mire vigyázzon, ha veszélyes anyagokat kell kezelnie.

Az Óbudai Egyetem továbbképzésén résztvevő hallgatók több fejlesztési programot valósítottak meg a veszélyes anyagok káros hatásának megelőzésére, és ebből sikeresen védték meg szakdolgozatuk.

Idősödő munkavállalók munkában

A gazdaság fenntarthatóságának alapfeltétele az idősödő munkavállalók védelme

2030-ra az európai munkavállalók 30%-át az idősödő – 55-64 éves – munkavállalók teszik majd ki, ezért munkaképességük megőrzése a gazdaság fenntarthatóságának egyik legfontosabb alapfeltételét jelenti. „Egészséges munkahelyet minden életkorban” címmel az Európai Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA) 2016-17-re kétéves kampányt indít, amelyben arra hívja fel a figyelmet, hogy a munkavállalók – köztük is különösen az idősödő munkavállalók – munkában tartása egészségesebb és biztonságosabb munkahelyeket igényel, valamint a kormenedzsment eddigieknél szélesebb körű alkalmazását is szükségessé teszi.

Őszülő Európa – idősödő munkavállalók
A demográfiai változások miatt Európa-szerte cél, hogy javuljon a munkával töltött élet fenntarthatóságával kapcsolatos tudatosság és megértés. A páneurópai közvélemény-kutatások alapján az európai munkavállalóknak mindössze 12%-a ismeri azokat a munkahelyi szabályokat és programokat, amelyek megkönnyítik az idősebb munkavállalók számára, hogy a nyugdíjkorhatár eléréséig vagy azt követően is alkalmazásban, a munka világában maradjanak.

 „Az Európa 2020 stratégia szerint a demográfiai változások olyan jelentős kérdések, amelyekkel Európa napjainkban szembenéz. E helyzet kezelésére mérhető foglalkoztatási célt tűztek ki az Unió tagállamai számára: 2020-ig a 20–64 év közötti népesség 75%-ának munkaviszonnyal kell rendelkeznie. Az „Európai Unió munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos, 2014–2020-as stratégiájának” többek között az a célja, hogy kezelje a munkaerő elöregedését. Ha Európa idősödő munkaerejére keresünk megoldást, akkor a munkát nem problémának, hanem a megoldás részének kell tekintenünk. A stratégia konkrét intézkedésekkel ösztönzi a munkahelyi biztonság és egészségvédelem feltételeinek javítását, a helyes munkahelyi gyakorlatok azonosítását és cseréjét” – mondta el a sajtótájékoztatón Dr. Simon Attila István a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkára.

Az Európát érintő jelenlegi változások számos kihívást jelentenek nemcsak a munkavállalók, a munkáltatók, de a társadalom számára is: a munkával töltött évek meghosszabbítása azzal járhat, hogy a munkavállalók hosszabb ideig vannak/lehetnek kitéve a munkahelyi veszélyekből adódó kockázatoknak. Emellett az idősebb munkavállalók nemcsak nagyobb arányuk miatt igényelnek kiemelt figyelmet, hanem azért is, mivel közülük többen szenvednek krónikus egészségi problémáktól. Az idősödő munkavállalók a sérülékeny munkavállalói populációba tartoznak, ezért munkaképességük megőrzése, rehabilitációjuk és a munkába való visszatérésük segítése kiemelt fontossággal bír, mivel foglalkoztatásuk során a tiltások és korlátozások meghatározása mellett elsődlegesen a munka adaptálása jöhet szóba. A helyes munkahelyi gyakorlat kialakítása mellett a szemléletváltáshoz a társadalom szintjén is szükséges foglalkozni az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés kérdésével.

Válaszok a demográfiai kihívásokra
Annak érdekében, hogy az európai, így a magyar munkahelyek biztonságosabban, egészségesebben és hatékonyabban működjenek, elengedhetetlen a különböző nemzedékek közötti szolidaritás, valamint a munkavállalók és képviselőik, a munkáltatók és a vezetők együttműködése, amelyek nemcsak az idősödő, hanem minden korosztály érdeke.

Az életkorral, főként az időskorral járó diszkrimináció csökkentése és az életkornak megfelelő foglalkoztatási feltételek biztosítása mellett az időskori aktivitást és termelékenységet ösztönző megoldások fejlesztése, az idősödők és az idősek munka világába való visszatérésének segítése, valamint az élethosszig tanulás biztosítása a kormenedzsment eddigieknél szélesebb körű alkalmazását teszi szükségessé. Mindez választ adhat az idősödő munkaerővel kapcsolatos kihívásokra, ösztönzőleg hathat a munkával töltött élet fenntarthatóságára és a munkahelyi munkavédelmi gyakorlat helyes alakítására, a munkavégzés során szükséges együttműködés fontosságára. 

„Egészséges munkahelyet minden életkorban”
Az EU-OSHA kampányának célja, hogy egész Európában elterjessze az idősödő munkavállalókkal kapcsolatos információt és a tagállamokban elérhető példák tanulságait. Az „Egészséges munkahelyek” 2016–2017. évi „Egészséges munkahelyet minden életkorban” kampányának kiemelt célja, hogy ösztönözze a munkával töltött élet fenntarthatóságát és az egészséges idősödést, valamint hangsúlyozza a munkahelyi megelőzés fontosságát. Olyan információt és helyes gyakorlati módszereket biztosít és népszerűsít elsősorban a munkáltatók és munkavállalók körében, amelyekkel megfelelően lehet kezelni az idősödő munkavállalók munkavédelmet érintő kérdéseit. Az információ és a helyes gyakorlatok cseréjét segíti elő a korérzékeny kockázatkezelés, a foglalkozási egészség és a munkahelyi közérzet javítása érdekében.

A kampány hivatalos oldala: https://healthy-workplaces.eu/hu/previous-campaigns/all-ages-2016-17/kampany-osszefoglalasa

Az Óbudai Egyetemen elindítottuk a Foglalkozási rehabilitációs humán és műszaki szaktanácsadó és a Rehabilitációs környezettervező szakmérnök képzéseket, melyekkel ezen a területen szerezhet újabb egyetemi végzettséget. Jelentkezéshez vagy előregisztrációhoz kattintson a lap alján lévő gombokra.